- esküszöm én inkább leszállok. - akart felállni Cara a repülő üléséről.
- kicsim ülj le már indulunk. - mondta Nash és lefogta Carat.
Én előttük ültem egy fiatal lány mellett, aki kb 16 éves lehetett. Most indulunk Mexiko-ba, szóval eléggé izgatott vagyok. Szinte minden táncos már ott van Justinnal, csak Nash nincs, mert ő nem akarta egyedül hagyni Carat. Már eléggé nagy hasa van, most lépett be a 7. hónapba.
- hadjátok már abba, mert már az alsó osztályról is hallani lehet titeket. - mondtam nekik.
Magam elé raktam a párnámat és bekapcsoltam a notebookomat.
Útálom, amikor nem magángéppel utazok.
Bejövő hívás Justin. Hívás elutasítva.
Inkább hagyom, úgy is biztos próbálnak.
- miért nem veszed fel a telefont? - kérdezte skype-on. Basszus úgy hagytam.
- dolgozol nem? - mosolyogtam.
- igen, de rád mindig van időm. Mikor szálltok le? - kérdezte Justin izzadtan. A mellettem ülő lány végig bámult.
- 3 óra. Hol leszel? - néztem rá nagy szemekkel.
- hát te nem a szállodába jössz?
- nem tudom.
- mi? - nézett rám összehúzott szemöldökkel.
- megtennéd, hogy nem bámulsz? köszönöm szépen. - néztem a lányra.
- figyelj tudom, hogy szünetet akartál, de attól aludhatunk egy szobában vagy nem?
- ohh nem tudom. Most akkor mi van köztünk? Én nem értek semmit. - nyavalyogtam.
- szerintem mint régen. Szeretjük egymást, én futok útánad és sokat dolgozok, ezért eltávolodtál tőlem.
- ezt ilyen könnyen mondod? - kaptam fel a vizet.
- hát.... Hannah ez az igazság. - vágptt egy fura fejet, mire bennem felment a pumpa.
- csak, hogy tudd szeretlek, de.... tényleg eltávolodtunk. Te mondtad ki.
- Hannah nem úgy akartam. - kezdte.
- ne fáraszd magad Justin. Menj, legyen egy remek fellépésed, majd egy másik, majd mégegy, de akkor velem ne foglalkozz.
- lehet nem kellene.
- fuuuhh hogy rohadj meg. - csaptam le a készülék tetejét.
Ráfeküdtem a párnámra és nem akartam sírni, de tudtam, hogy úgy sem bírom ki. Hogy romlott meg így minden? Tudom, hogy az én hibám, de akkor is durva volt amit mondott.
Biztos, hogy nem alszok vele egy szobában. Kiveszek a szállodában egy másikat.
Már alig vártam, hogy leszálljak erről a gépről, a mellettem lévő lány folyamatosan beszélt hozzá meg képeket csinált rólam meg selfiket.
Kedves volt, csak már kicsit ideges voltam Justin miatt.
Délútán volt mikor a taxi kivitt minket a hotelbe. AZt hiszem 7 óra lehet.
Ma egy fehér haspóló és egy fekete buggyosabb flanell nadrág volt rajtam. Mikor kiszálltam körülvettek a fotósok és örültem ha bejutok a halba.
- Hannah Morgen, Nash Winkle és Cara Medison. A felső emeleten van szobafoglalásunk. - mondtam a recepciósnak.
- 563-as szoba. A csomagjaikat felküldöm. - mondta mosolyogva a férfi.
- rendben.
Én elindultam addig fel, ameddig Cara kitöltött valami papirt, nem tudom miért kellett. Beszálltam a liftbe és csak mentem felfelé. Beszállt egy napszemüveges srác és valahonnan nagyon ismerős volt nekem.
- Hannah - köszönt és megláttam Jason Derulo arcát.
- úristen!! Hogy kerülsz te ide? - adtam neki egy puszit és már ketten mentünk fel.
- fellépő vagyok. - mosolygott. - na és te? Ja kitalálom Justinhoz jöttél.
- nem egészen.
- szakítottatok? - csillogott a szeme.
- nem, csak egy fotózás miatt vagyok itt. Ő meg fellép.
- én szállok, de elmehetnénk este vacsorázni vagy valahova, ha van kedved.
- benne vagyok. Majd találkozunk. Hívj fel.
- felfoglak. - szállt ki.
Tartottam a kezemben a gyümölcs italomat és kiszálltam. Na hát na hát szép kis fogadtatás. Ezt gondoltam magamba, mikor megláttam Kendallt meg Justint akik ott ölelkeztek.
- khm khm. Egyem a sziveteket de szépek vagytok. - vágtam egy undorodó fejet.
- Hannah. - mosolygott Justin és odajött hozzám.
A mellkasához raktam a kezemet, mert nem hagytam, hogy megcsókoljon és sóhajtott egyet.
- akkor én megyek is. Sziasztok. - mondta Kendall és egy mosolyt villantva elakart menni előttem.
Én véletlenül ráborítottam a poharam tartalmát a hófehér felsőjére.
Tátva maradt a kicsi szája. Senki sem szólalt meg, ezért gondoltam megtöröm a csendet.
- bocsánat ügyetlen vagyok. Ja nem ez szándékos vagy. Látod, ha nem lennél mindig útban nem lenne ilyen gondot. Vagy nem Is.... nem lennél az én utamban drágám.
Bementem a lakosztályomba és ordítottam egyet a párnámba. Mikor sikerült enyhén lenyugodnom telefonálgattam. Ma vacsorázni megyek Jason-nel. Felvettem egy fehér haspólót meg egy fehér hosszabb fehér szoknyát és egy fehér vastagtalpú tornacipőt is. A hajamat besütöttem és kicsit hátratűztem. Fogtam a pénztárcámat meg egy csikos kardigánt, valamint a kistáskámat és kimentem az ajtón.
- hűhaa - mondta mögöttem egy hang, amit egyből felismertem.
Justin állt ott tiszta feketében mint aki gyászol plusz sapkában.
- neked is szia. - mondtam lazán.
- hová mész, ha szabad tudnom, mivel gyakorlatilag a pasid vagyok. - mosolygott.
- képzeld el találkozok egy baráttal. Ja de nekem nem rémlik, hogy én vagyok a barátnőd Justin. Kérdezd Kendallt, hogy neki megfelel ez a pozició! - indultam el.
- most akkor szakitottál velem vagy nem? Hannah ne csináld már, szeretlek téged. - fogta meg a kezemet. Elrántottam.
- Kendallt választottad Justin. - mondtam higgadtan.
- nem választottam Kendallt. Ő csak.....
- ő csak mi????? Justin érzel valamit Kendall iránt?
- igen... de nem úgy. - mondta de én már a liftet nyomogattam.
- ez elég válasz volt nekem. Csak engem az érdekel, hogy miért kellett az én érzéseimmel játszanod? Képzeld el nem tehetek róla, hogy elvesztettem azt a babát. Ne is tagadd tudom, hogy ez bánt.
- bánt, de értsd már meg, hogy én még mindig szeretlek. - kiabált.
- én is szeretlek, de ez nem változtat azon, hogy egy másik lány is képben van. - nyomkodtam megint a lift gombját de nem volt hajlandó jönni.
- figyelj nincs harmadik személy. Csak te vagy meg én és csak ez számít. - fordított maga felé.
- engedj el. - mondtam mert már ő is érezte szerintem milyen gyorsan vert a szívem.
- nem foglak.
- bizonyítsd be, hogy nincs harmadik Justin. Szemétség, amit mondani fogok, de vagy Kendall vagy én. - mondtam és beszálltam a liftbe.
- ezt nem kérheted. - mondta és a benyomtam a gombot.
- de kérem. - feleltem és becsúkódott az ajtó.
Lent már várt rám Jason és elindultunk az autójával.
- na és hová megyünk? - néztem rá.
- tengerparty vacsora megfelel? - mosolygott.
- tökéletes. - mosolyogtam vissza.
Sötét volt és az étterem fákjákkal volt kidiszítve. Nem volt fala csak valami oszlopok tartották szinte az egészet. Nagyon hangulatos volt, mindenhol fából készült dolgok és fehér blendahímok és terítők. A kis égőkről nem is beszélve.
- mit eszünk? - kérdezte.
- Rád bízom magam. - könyököltem rá az asztalra.
Gyorsan rápillantottam a telefonomra és elgondolkoztam.
- baj van? - kérdezte.
- van. - mondtam és megittam a boromat.
- mesélj. - hajolt közelebb.
- olyan bonyolult most minden és legszivesebben megölnék egy lányt.
- segítsek?
- igen, ha holnapra megkaptam a válaszomat Justintól.
- ja itt van a baj elásva. Tudod mit...hagyjuk most Justint meg mindenkit. Igyunk, együnk és tisztítsuk ki a fejünket.
Elővett egy kis pici zacsit és port öntött a poharába.
- ez most??? - kérdeztem.
- igen, de csak hangulatjavító. Nem vagyok függő és csak rövid ideig tart. Próbáld ki. - mondta.
- rendben. - toltam oda a poharamat és megittam.
.
.
.
.
Kicsit felvoltam pörögve ettől a cucctól, ezért gondoltunk belevágunk az éjszakába Jason-nel. Páran lekaptak minket, de nem zavart. Csak a fényeket bírtam bámulni.
- egy kibaszott madárnak érzem magam. - futottam előre és ugrottam egyet, mire Jason elkapott.
- gyere. - mondta Jason és csináltunk pár képet is.
Először ittunk pár pohárkával egy bárban és betértünk valami nagy szórakozóhelyre.
Nicky Jam és Enrique Iglesias-tól játszottak egy mostani zenét mixelve. Istenem ez a zeme valami csoda!!!!!
Rögtön elkezdtem táncolni, ameddig Jason elment valahova. Odajött hozzám egy srác.
- szia. Nem segítenél nekünk kicsit? Épp egy legénybúcsún vagyunk és a vőlegény rajongód. Nem táncolnál neki egyet, persze csak ha Justin Bieber engedi. - suttogta és a keze a derekamhoz vándorolt.
- van neki más, én már nem érdeklem. Tudod mit benne vagyok.
A dj is ismert engem és felmentem a többi lány közé arra a pultszerűségre. Ott kicsit magamon kívül eltáncolgattam, majd hozták nekem megint a piát. A vőlegénnyel is ittam eggyet, kettőt.
Jason is csak később jött meg, de én részegebb voltam. Sokkal részegebb. Egyszerűen nem bírtam menni, csak mosolyogtam mindenkire. Azt sem tudom kik jöttek oda hozzám.
- hallod Nash siess tényleg. Nem akar beülni a taxiba. Hallod nincs magánál mit csináljak? - kiabált Jason a telefonba.
- hééé pincér fiú kaphatnék egy vodkát kérem szépen. - indultam meg a pincér útán és majdnem elestem, de Jason ott volt.
- gyere ülj le inkább mindjárt az ágyadban leszel. - mondta Jason mosolyogva.
- de nem akarok az ágyamban lenni. Úristen de cuki arcod van. - simogattam vagy inkább bökdöstem a kis gödröcskéit.
- te meg nagyon nem vagy magadnál.
- de nézd magamnál vagyok. Hannah Morgen vagyok...... 19 éves.....ja és a barátom elhagyotr egy ribancért. Látod tudom ki vagyok -nevettem majd elkezdtem bőgni.
- Hannah????
- elhagyott amiatt a ribanc miatt, pedig én mindent megadtam neki. Ezek szerint csak arra voltam jó, hogy gerincre vágjon. - sirtam majd nevettem megint.
- oké elvesztettem a fonalat. Ajajjj. - szólalt meg Jason.
- ajajjj bizony. Vagy még is szeret. Te szeretsz?? - néztem rá.
Hirtelen egy kar megragadott ,jobban mondva kettő. Egy kis szőke Justin meg egy kis néger Nash. Ez de vicces. !!!!!
- hallod Jason esküszöm megöllek ezért. - ordibált Justin.
Én már nem álltam nagyon a lábamon. Inkább a földön húztak a karomnál fogva. Jajj nagyon fáj a fejem.
- engedj már el. - próbáltam rángatni a karomat Justin szorításában.
- Hannah fejezd már be. Esküszöm kint tele van minden riporterekkel. - vergődött.
- nyugi apu én jó vagyok. - nevettem.
- gyere ide. - fogta meg erősen az arcomat és a fénynél belenézett a szemembe.
- remek ki adott neked drogot? - mondta a fülembe.
- én voltam, de nem tudtam, hogy így kifogja ütni. - szavatkozott Jason.
- hogy lehetsz ilyen barom. Bíztam benned haver, hallod??? - fogta meg Justin, Jason felsőjét és majdnem leütötte.
- Justin. Nézd az a bácsi kattingat. Maga mit fényképez. Takarodjon már el. Nem látott még kiütve lány?? - ordibáltam az egyik fotóssal.
- szállj be. - lökött be Justin a kocsiba, de kiakartam szállni.
- én nem. - indultam meg.
- Hannah esküszöm a hajadn fogva viszlek haza, ha nem szlsz be ebbe a retkes autóba. Szerintem világos voltam. - kiabált Justin és beült mellém.
Na innentől teljes sötétség.
- rendben.
Én elindultam addig fel, ameddig Cara kitöltött valami papirt, nem tudom miért kellett. Beszálltam a liftbe és csak mentem felfelé. Beszállt egy napszemüveges srác és valahonnan nagyon ismerős volt nekem.
- Hannah - köszönt és megláttam Jason Derulo arcát.
- úristen!! Hogy kerülsz te ide? - adtam neki egy puszit és már ketten mentünk fel.
- fellépő vagyok. - mosolygott. - na és te? Ja kitalálom Justinhoz jöttél.
- nem egészen.
- szakítottatok? - csillogott a szeme.
- nem, csak egy fotózás miatt vagyok itt. Ő meg fellép.
- én szállok, de elmehetnénk este vacsorázni vagy valahova, ha van kedved.
- benne vagyok. Majd találkozunk. Hívj fel.
- felfoglak. - szállt ki.
Tartottam a kezemben a gyümölcs italomat és kiszálltam. Na hát na hát szép kis fogadtatás. Ezt gondoltam magamba, mikor megláttam Kendallt meg Justint akik ott ölelkeztek.
- khm khm. Egyem a sziveteket de szépek vagytok. - vágtam egy undorodó fejet.
- Hannah. - mosolygott Justin és odajött hozzám.
A mellkasához raktam a kezemet, mert nem hagytam, hogy megcsókoljon és sóhajtott egyet.
- akkor én megyek is. Sziasztok. - mondta Kendall és egy mosolyt villantva elakart menni előttem.
Én véletlenül ráborítottam a poharam tartalmát a hófehér felsőjére.
Tátva maradt a kicsi szája. Senki sem szólalt meg, ezért gondoltam megtöröm a csendet.
- bocsánat ügyetlen vagyok. Ja nem ez szándékos vagy. Látod, ha nem lennél mindig útban nem lenne ilyen gondot. Vagy nem Is.... nem lennél az én utamban drágám.
Bementem a lakosztályomba és ordítottam egyet a párnámba. Mikor sikerült enyhén lenyugodnom telefonálgattam. Ma vacsorázni megyek Jason-nel. Felvettem egy fehér haspólót meg egy fehér hosszabb fehér szoknyát és egy fehér vastagtalpú tornacipőt is. A hajamat besütöttem és kicsit hátratűztem. Fogtam a pénztárcámat meg egy csikos kardigánt, valamint a kistáskámat és kimentem az ajtón.
- hűhaa - mondta mögöttem egy hang, amit egyből felismertem.
Justin állt ott tiszta feketében mint aki gyászol plusz sapkában.
- neked is szia. - mondtam lazán.
- hová mész, ha szabad tudnom, mivel gyakorlatilag a pasid vagyok. - mosolygott.
- képzeld el találkozok egy baráttal. Ja de nekem nem rémlik, hogy én vagyok a barátnőd Justin. Kérdezd Kendallt, hogy neki megfelel ez a pozició! - indultam el.
- most akkor szakitottál velem vagy nem? Hannah ne csináld már, szeretlek téged. - fogta meg a kezemet. Elrántottam.
- Kendallt választottad Justin. - mondtam higgadtan.
- nem választottam Kendallt. Ő csak.....
- ő csak mi????? Justin érzel valamit Kendall iránt?
- igen... de nem úgy. - mondta de én már a liftet nyomogattam.
- ez elég válasz volt nekem. Csak engem az érdekel, hogy miért kellett az én érzéseimmel játszanod? Képzeld el nem tehetek róla, hogy elvesztettem azt a babát. Ne is tagadd tudom, hogy ez bánt.
- bánt, de értsd már meg, hogy én még mindig szeretlek. - kiabált.
- én is szeretlek, de ez nem változtat azon, hogy egy másik lány is képben van. - nyomkodtam megint a lift gombját de nem volt hajlandó jönni.
- figyelj nincs harmadik személy. Csak te vagy meg én és csak ez számít. - fordított maga felé.
- engedj el. - mondtam mert már ő is érezte szerintem milyen gyorsan vert a szívem.
- nem foglak.
- bizonyítsd be, hogy nincs harmadik Justin. Szemétség, amit mondani fogok, de vagy Kendall vagy én. - mondtam és beszálltam a liftbe.
- ezt nem kérheted. - mondta és a benyomtam a gombot.
- de kérem. - feleltem és becsúkódott az ajtó.
Lent már várt rám Jason és elindultunk az autójával.
- na és hová megyünk? - néztem rá.
- tengerparty vacsora megfelel? - mosolygott.
- tökéletes. - mosolyogtam vissza.
Sötét volt és az étterem fákjákkal volt kidiszítve. Nem volt fala csak valami oszlopok tartották szinte az egészet. Nagyon hangulatos volt, mindenhol fából készült dolgok és fehér blendahímok és terítők. A kis égőkről nem is beszélve.
- mit eszünk? - kérdezte.
- Rád bízom magam. - könyököltem rá az asztalra.
Gyorsan rápillantottam a telefonomra és elgondolkoztam.
- baj van? - kérdezte.
- van. - mondtam és megittam a boromat.
- mesélj. - hajolt közelebb.
- olyan bonyolult most minden és legszivesebben megölnék egy lányt.
- segítsek?
- igen, ha holnapra megkaptam a válaszomat Justintól.
- ja itt van a baj elásva. Tudod mit...hagyjuk most Justint meg mindenkit. Igyunk, együnk és tisztítsuk ki a fejünket.
Elővett egy kis pici zacsit és port öntött a poharába.
- ez most??? - kérdeztem.
- igen, de csak hangulatjavító. Nem vagyok függő és csak rövid ideig tart. Próbáld ki. - mondta.
- rendben. - toltam oda a poharamat és megittam.
.
.
.
.
Kicsit felvoltam pörögve ettől a cucctól, ezért gondoltunk belevágunk az éjszakába Jason-nel. Páran lekaptak minket, de nem zavart. Csak a fényeket bírtam bámulni.
- egy kibaszott madárnak érzem magam. - futottam előre és ugrottam egyet, mire Jason elkapott.
- gyere. - mondta Jason és csináltunk pár képet is.
Először ittunk pár pohárkával egy bárban és betértünk valami nagy szórakozóhelyre.
Nicky Jam és Enrique Iglesias-tól játszottak egy mostani zenét mixelve. Istenem ez a zeme valami csoda!!!!!
Rögtön elkezdtem táncolni, ameddig Jason elment valahova. Odajött hozzám egy srác.
- szia. Nem segítenél nekünk kicsit? Épp egy legénybúcsún vagyunk és a vőlegény rajongód. Nem táncolnál neki egyet, persze csak ha Justin Bieber engedi. - suttogta és a keze a derekamhoz vándorolt.
- van neki más, én már nem érdeklem. Tudod mit benne vagyok.
A dj is ismert engem és felmentem a többi lány közé arra a pultszerűségre. Ott kicsit magamon kívül eltáncolgattam, majd hozták nekem megint a piát. A vőlegénnyel is ittam eggyet, kettőt.
Jason is csak később jött meg, de én részegebb voltam. Sokkal részegebb. Egyszerűen nem bírtam menni, csak mosolyogtam mindenkire. Azt sem tudom kik jöttek oda hozzám.
- hallod Nash siess tényleg. Nem akar beülni a taxiba. Hallod nincs magánál mit csináljak? - kiabált Jason a telefonba.
- hééé pincér fiú kaphatnék egy vodkát kérem szépen. - indultam meg a pincér útán és majdnem elestem, de Jason ott volt.
- gyere ülj le inkább mindjárt az ágyadban leszel. - mondta Jason mosolyogva.
- de nem akarok az ágyamban lenni. Úristen de cuki arcod van. - simogattam vagy inkább bökdöstem a kis gödröcskéit.
- te meg nagyon nem vagy magadnál.
- de nézd magamnál vagyok. Hannah Morgen vagyok...... 19 éves.....ja és a barátom elhagyotr egy ribancért. Látod tudom ki vagyok -nevettem majd elkezdtem bőgni.
- Hannah????
- elhagyott amiatt a ribanc miatt, pedig én mindent megadtam neki. Ezek szerint csak arra voltam jó, hogy gerincre vágjon. - sirtam majd nevettem megint.
- oké elvesztettem a fonalat. Ajajjj. - szólalt meg Jason.
- ajajjj bizony. Vagy még is szeret. Te szeretsz?? - néztem rá.
Hirtelen egy kar megragadott ,jobban mondva kettő. Egy kis szőke Justin meg egy kis néger Nash. Ez de vicces. !!!!!
- hallod Jason esküszöm megöllek ezért. - ordibált Justin.
Én már nem álltam nagyon a lábamon. Inkább a földön húztak a karomnál fogva. Jajj nagyon fáj a fejem.
- engedj már el. - próbáltam rángatni a karomat Justin szorításában.
- Hannah fejezd már be. Esküszöm kint tele van minden riporterekkel. - vergődött.
- nyugi apu én jó vagyok. - nevettem.
- gyere ide. - fogta meg erősen az arcomat és a fénynél belenézett a szemembe.
- remek ki adott neked drogot? - mondta a fülembe.
- én voltam, de nem tudtam, hogy így kifogja ütni. - szavatkozott Jason.
- hogy lehetsz ilyen barom. Bíztam benned haver, hallod??? - fogta meg Justin, Jason felsőjét és majdnem leütötte.
- Justin. Nézd az a bácsi kattingat. Maga mit fényképez. Takarodjon már el. Nem látott még kiütve lány?? - ordibáltam az egyik fotóssal.
- szállj be. - lökött be Justin a kocsiba, de kiakartam szállni.
- én nem. - indultam meg.
- Hannah esküszöm a hajadn fogva viszlek haza, ha nem szlsz be ebbe a retkes autóba. Szerintem világos voltam. - kiabált Justin és beült mellém.
Na innentől teljes sötétség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése