2015. április 20., hétfő

24. Megpróbálom a kis kirándulást.

A folytatást mindenki máshogy éli meg vagy semmi nem lesz belőle vagy boldogan éltek amíg meg nem haltok. 
Felkeltem az ágyból és lezuhanyoztam. Meghoztam egy nehéz döntést, de remélem jól döntök. Kiszálltam majd felvettem egy fekete farmert, egy fekete cicifikszet, meg egy szürke majdnem a térdemig lelógó atlétát. Lenge darab és szinte semmit sem takar, tehát kell alá valami. Tettem fel egy kis szempillaspirált meg megcsináltam a szemöldökömet. Több mindenre nem volt erőm. A hajamt besütöttem és egy fekete sapkát tettem a fejemre. Elővettem a bőröndömet és beindítottam valami cover zenét. Nem emlékszem annyira rá, inkább a könnyeimet figyeltem, amik mindenhová potyognak.
Beleraktam szépen öt pár cipőt, valamint ruhákat még. Kiegészítőket is, meg kozmetikai szereket.
- gyere ide manó - vettem fel a kutyámat és összevissza szorongattam.
Egy hónapig nem fogom látni, remélem Nash vigyáz majd rá, mert megölöm ha nem.
Kihúztam a két bőröndömet és letettem az előtérbe.
- na milyen volt Justinnal, kibékültetek? - kérdezte Nash. EVett, megint.
- igen. Jóban vagyunk. - mosolyodtam el.
- akkor hová a picsába mész? - nézett rám, majd Cara is.
- megpróbálom a kis kirándulást Párizsban. - sóhajtottam.
- az nem kirándulás Hannah. Ez kész őrültség. Hallod ne menj el, neked itt a helyed. Nem kell változnod. - őrjöngött Cara.
- de kell. Figyeljetek szűkségem van rá, hogy kiverjem Justint a fejemből és végre normális ember legyek, aki annyit iszik, hogy nem tudja hol van, meg..... haggyuk inkább. - mondtam majd kivettem egy narancslevet és beleraktam a táskámba, de előtte meghúztam.
- Hannah ne tedd ezt. Azt mondtad jóban vagytok. Tudja egyáltalán mire készülsz? - kérdi Nash.
- még lenne mit megbeszélnünk, de nem szeret. Figyeljetek nem akartam tőle búcsút, eleget sírtam már. Nem bírom tovább. - raktam a szemem elé a kezem mert megint jöttek a sós könnyek.
- nem ezt érdemli.
- tudom, de nem bírnám ki, hogy elkell tőle köszönnöm. Nash ,Justin azt mondta idejön ha végzett. Ezt odaadnád neki? - vettem egy képet elő a táskámból és odaadtam neki. Ezt mutatta a videóba, én pedig kiszedtem a keretből.
- persze, de Hannah nem tudunk valahogy maradásra bírni?
- nem. Elengedem őt. Istenem nagyon hiányozni fogtok. - öleltem meg őket.
- te is nekem - pityergett Cara.
- egy hónap múlva itt leszek. Nash sok sikert a fellépésekhez. Szurkolok neked. - öleltem meg.
- meglessz. De ha nem jössz haza értedmegyek.
- megjött a nagyi. Sziasztok!!! - öleltem meg őket, majd kikisértek a taxiig.
- jól döntöttél kicsim - ölelt meg a nagyi.
A taxis berakta az autójába a csomagokat, majd elindultunk. Integettem nekik és kicsit megteltek a szemem könnyekkel. A legrosszabb dolog a világon a búcsú. Bámultam a sok embert, akik nevetve császkálnak az utakon, milyen jó életük lehet. Egy nem fogadott hívás Nick. Bejövő hívás Justin. Hívás elutasítva.
A reptéren már vártak a szüleim. Elbúcsúztam tőlük és beálltunk a sorba. Olive nagyon sírt, de mondtuk neki, hogy nyaralni megyek. Apa is szomorú volt, anyára meg nem nagyon figyeltem. Még egy ember volt előttünk.
Mentünk már át a folyosón és kb 10-15 méterre hagytuk el azt a vicsgáló dolgot.
- Hannah!!!!! - hallottam meg, hogy valaki ordibál nekem és felismertem a hangot.
Tovább akartam menni és lassan lépkedtem tovább.
- hazudtam Hannah!!! Hazudtam amikor megkérdezted hazudtam e neked valaha. Igen Hannah hazudtam!!!!! Az öltözőben hazudtam neked. - ordította és megálltam.
Hirtelen majd kiugrott a szívem a helyéről.
- Hannah menjünk - mondta a nagyi határozottan.
Hátranéztem és ott állt.
Van, hogy rossz döntést hozunk. De én mindig azt hozok, de valamikor jó sül ki belőle. Remélem ez az lesz.
- szeretlek - kiabálta és megrántotta a vállát.
Ezt a pillanatot soha sem fogom elfelejteni, ebben biztos vagyok. Hirtelen megveremedtek a lábaim és csak annyit csináltam, hogy megfordultam. Ott állt távol tőlem és mintha várt volna rám. Odaszaladtam hozzá és megcsókoltam. A kezemet átfontam a a nyaka körül és csak smároltunk. Többet jelentett ez a csók mint az eddigi együttvéve.
- mond ki. - néztem rá.
- szeretlek!!!  - mondta majd megint megcsókolt.
Jajj de szeretlek bassza meg.
- Hannah! Indul a gép. Megyünk most - emelte fel a hangját velem szemben a nagymama.
- csak a holttestemen keresztül fog magával menni Hannah. Maguk nem normálisak. - mondta Justin és megfogta a kezem.
- Rose mama nem megyek el. - mondtam majd elindultunk.
Justin megfogta a bőröndömet és átkarolta a derekamat majd elkezdtünk kifelé menni. Egyik rajongójára sem fogyelt csak rám, nem állt le fényképet csinálni vagy aláirni valamit, most az egyszer csak én léteztem neki.
Az egyik kezemmel megfogtam az arcát és arcon pusziltam miközben kimentünk az ajtón.
Szólt a sofőrjének majd a sok rajongótól szabadulva beszálltunk az autóba. Egyszerre voltam nagyon vidám, de mégis nagyon féltem. Nem tudom leírni ezt a furcsa izgatottságot, mert egyszerűen hihetetlen volt.
Nem tudtam mit csinálni, de lépett először aminek hálás vagyok.
- most.... - kezdtem.
- ne ne most. Majd beszélünk erről. - mosolygott hatalmasat és magához húzott.
Sokszor csókolt meg, majdnem addig ameddig a házához nem értünk.
- gyere - fogta meg a kezem majd mikor kiszálltam bementünk.
- hova rakjam a csomagokat uram? - kérdezte Taylor.
- hagyd csak az előtérben. - mosolygott rá Justin.
Látom jó kedve van. Nekem is csak valamit tényleg meg kellene beszélnünk.
- ohh egyelek meg!!!  - szaladt oda hozzám egy kiskutya.
Justiné láttam instagramon. Egyem meg de aranyos.
- Esther. - mondta Justin majd kivett a hűtőből egy tál epret.
- megeszem. - vettem fel majd megpusziltam.
- inkább ezt, ne őt - mosolygott majd a számba adott egy epret.
Bent a nappaliban csak leültünk a kanapéra, fagyit meg epret ettünk és néztük a Jack és Jillt. Az ment a tvbe. Igen még a hírességek is néznek néha tvt.
Végig nevettük az egészet. Majd hoztak nekünk pattogatott kukoricát. Na igen nem nagyon sokat ettünk, mivel azt csináltuk, hogy dobáltuk egymás szájába a kukoricadarabokat.
- figyelj megy - mondta Justin majd nekem dobott egy marék pattikukit.
- nem vagy vicces - nevettem.
Fogtam a tányért és megbillentettem felé majd az egész rá borult. Az egész mindenség tiszta kukorica volt. Majd ami az ölében volt mindet rám dobta.
- bolond - fogott meg majd rám feküdt az ágyon.
- én? - nevettünk.
Később Justin majdnem elaludt, szóval mindig löktem rajta eggyet.
- megyek fürödni. - szóltam neki. - Justin!!! - böktem meg. - hallod? - nevettem. - Justin.
- mi?? - kelt fel.
- megint aludtál. Mindegy, megyek lezuhanyzok. - mondtam neki.
- oké. - mosolygott rám és megpuszilta a kezemet.
- adsz felsőt? - álltam fel miközben fogtam a kezét.
- gondoltam, hogy kell - nevetett. - majd beadom - mosolygott.
Bementem a fürdőszobájába, az egyikbe.....
Először lemostam az arcomat és felfogtam a hajamat. Ott álltam egy melltartóba és gomboltam kifelé a farmeremet.
- megfelel? - jött be Justin.
- tökéletes. - mosolyogtam rá.
- együtt alszunk? - huzogatta a szemöldökét.
- aludhatsz a kanapén is ,ha akarsz - nevettem.
- csak ha velem alszol rajta. - ment ki az ajtón.
Most annyira vidám lett Justin. Nem az a mindig durva hanem tényleg olyan mint amilyen a kapcsolatunk elején.
Lezuhanyoztam, majd felvettem szürke pólóját, ami csak nagyon volt rám nagy, na mindegy. A hajamat kiengedtem, majd kimentem.
Kint Justin a Where are you now című számra táncolt, amiben ő is énekel. Ott álltam és néztem. Annyira szeretem a mozgását, olyan egyedi. Főleg amikor a talajon "csúszik", mármint a lábával. Rám mosolygott majd egy puszi útán ő is lezuhanyzott.
Én addig fent voltam és csináltam videót snapcheatre. Szeretem ezt az alkalmazást, nem tudják lementeni a videókat. Pont akkor kapcsoltam be amikor Justin énekelte az előbb említett dal elejét. Én pedig tátogtam.
Felkapcsoltam az ágyba beépített lámpát és csak az égett. Beugrott mellém az ágyba majd a kezét a csípőmre rakta.
- beszéljünk róla? - néztem rá.
- múszály lesz. - kulcsolta át a kezemet.
- kérdezz. - ültem feljebb.
- miért nem búcsúztál el? Miért akartál elmenni?
- szűkségesnek éreztem és nem bírtam volna ki még egy búcsút, olyan gyenge voltam hozzá, hogy jobbanak láttam ha nem szólok neked. De honnan tudtad meg?
- ugye tudod, hogy ha elmentél is volna, útánad mentem volna Párizsba. Nash mondta el és majdnem azt hittem megőrülök. Komolyan elmentél volna valami terapeutához?? Miért? Ez számomra nem világos. - húzta össze a szemöldökét.
- nem tudod Justin, hogy mikeket csináltam az elmúlt két hétben - túrtam a hajamba kínosan.
- rossz?
- szörnyű inkább - mondtam szomorúan.
- mond el.
- nem akarom.
- Hannh akkor nem tudok segíteni. Mostantól mindent mondjunk el oké?
- rendben. Justin én szinte minden nap.... ittam. Rengeteget és nem tudtam, hogy hol vagyok reggel. Semmire sem emlékeztem, egyik napra sem. Csak arra, hogy kivel találkozok, mit ittam vagy hogy hol kezdődött el a buli éppen. Sajnálom. - temettem a kezembe az arcomat.
- hééé gyere ide. Nem ítéllek el ezért. De ennyi?
- igen ez minden - bújtam szorosan hozzá. - na és te mikeket csináltál?
- ittam, ittam, ittam, dolgoztam, meg egyszer felléptem.
- nők?
- nem volt senki. Bármilyen hihetetlen. - mondta és hittem neki, bár szégyelltem magam kicsit .
Én lefeküdtem jó pár emberrel, ő pedig senkivel.
- egy ribanc vagyok - fogtam a kezembe az arcomat.
- nem vagy az. - nevetett Justin, szerinte ez vicces??
- de igen.
- csak egy zavart lány voltál, aki nem tudott mit tenni, mert az idióta, nyomorék barátja dobta. Aki én vagyok. Szóval most már tiszta lappal folytatjuk?? Kezdjük?? - túrt zavartan a hajába.
- tényleg ezt akarod? - néztem rá.
- ha te is. Vagy várj....igen ezt akarom.
- szeretlek - csókoltam meg.
- Én is téged majom - nevetett.
- kabbe. - mutattam be neki.
- na jól van. Gyere ide - bújtam be mellé a takaróba.

2015. április 19., vasárnap

23. Folytatjuk.

- Usher kelj már fel!!! - mentem oda a kanapéhoz, ahol Usher aludt.
- jól van fent vagyok. - mondta majd lassan felült.
- eszünk? - kérdeztem a tegnapi borzalmas ruhámban toporzékolva.
- igen. Tegnap is ez az izé volt rajtad...... mindegy. Justin?
- Alszik. - feleltem majd leültünk és vártuk, hogy a házvezetőnő megcsinálja a reggelit.
Megettük a palacsintát meg a gofrit és ittunk valami shaket is. Finom volt, csak nem birtam sokat enni.
Később viszont meghallottuk, hogy valakiből kijön a tegnapi pár liter alkohol. Ohh Justin remélem rájössz milyen lettél.
- mindjárt jövök - mosolyodott el Usher majd bement a wcbe.
Maga előtt lökdöste Justint majd leültek a székre. Justin rám nézett majd az asztalt kezdte bámulni miközben elé rakták a gofrit.
- tisztában vagy vele milyen voltál tegnap? - kérdezte tőle Ush.
- nem érdekel, de ha ennyire akarod tudni igen mindenre emlékszem.
- nem is értem minek jöttünk el érted. - morgolódott Usher.
- nem kértem ,de tényleg... köszönöm. - mondta komolyan.
- szedd rendbe magad és végre térj észhez.
Megcsörrent a telefonom. Ohh Nick mit akarsz megint??
- öhmm ezt felkell vennem. - mondtam .
- menj csak - mosolyodott el egy kicsit Justin, ami megmelengette a szívemet, remélem tudunk majd beszélni.
Kimentem az erkélyre telefonálni.
- szia mond - vettem fel.
- hello. Nem jössz reggelizni? Itt ülök a Roadban.
- hát most nem megy. Nem vagyok otthon, de igérem holnap meghívlak egy kávéra. - mosolyogtam.
- hol vagy?
- .......apánál együtt akart reggelizni. - hazudtam.
- ja értem. Vigyázz szavadon foglak - nevettünk.
- tudod mindig betartom az igéreteimet. - támaszkodtam rá a korlátra.
- hát volt szerencsém tapasztalni a kis igéreteidet.
- hát neked is vannak igéreteid. Na mindegy ne menjünk bele. Majd hívlak jó?
- várom. Szia Hannah.
- szia. - tettem le.
Visszamentem, de előtte megigazítottam a hajamat a tükör előtt.
Lementem és Kendall Jenner ott állt Justinnal meg egy férfival akit nem ismertem. Usher meg evett, mindig ezt csinálja. Rám nézett mindenki és kicsit kínosan éreztem magam.
- öhm nem akartam zavarni - indult meg Kendall az ajtó felé.
- várj Kendall. - szaladtam le a lépcsőn.
- mit keresel itt? - rontott nekem.
- nem tudom. De elmegyek. Neked több okod van itt lenni. - húztam felba cipőmet.
- öhmm mi van? - nézett rám értetlenül.
- jól hallottad. Justinnak szűksége van rád... azt hiszem. Kérlek tedd helyre. Nem akarok zavarni - mosolyogtam és megfogtam a táskámat. Valamint gyorsan beleraktam azt az összetört képet is.
- hazaviszlek - ajánlotta fel Justin.
- nem kell maradj itt. - válaszoltam neki ,de nem néztem rá.
- majd én. - húzta fel a cipőjét Usher.
- mondom, hogy hazatalálok. - nevettem.
- nem akarok itt maradni. Remélem most már észhez térsz Justin. - öklöztek majd kisétáltunk az ajtón.
Egy ideig szótlanul mentünk végig a forgalmas úton, majd Usher megtörte ezt a kényelmes csendet.
- ez mi volt? Miért nem küldted el ezt a kiscsajt? És nem neked volt kevesebb jogod ott maradni, hanem neki. Itt mindenki bolond????????? - beszélt és mutogatott.
- Usher, szerintem most engedtem el.
- mi?????
- elengedtem. - hajtottam le a fejemet és próbáltam visszatartani a könnyeimet. Sikertelen volt.
Az egyik részem majd megszakadt a fájdalomtól, a másik pedig egy hatalmas ürességet érzett. Semmi vidámság.
- ne ne ne. Tudod ez a legrosszabb szó a világon. Ez még azon is túl tesz, hogy nem szeretlek. - kiabált.
- nem segítessz. - sírtam tovább.
- bocs. Ne tedd ezt. Hozd vissza, ne engedd el Hannah.
- de múszály. Most elég erősnek érzem magam, hogy túltegyem magam rajta. Elfogok menni Párizsba.
- nem engedlek. Nincs szűkséged dilidokira, te így vagy tökéletes.
- köszönöm, de hátha tanulok valamit és nem azt, hogy hogy igyak sört.
- nyugalom. De ezt akkor is átkell gondolnod.
- tudom - zokogtam megint. - annyira fáj.
- ez nem helyes amit teszel. Ha szeretsz valakit ne engedd el. Na jó ez nem így van, de akkor is ez nem helyes.
- tudom, de ha boldog valakivel, akkor most mit csináljak?? Elegem van, hogy tönkre tesszük egymást. Elengedtem.
Megálltunk a házunknál .
- akarod, hogy bemenjek egy kicsit?
- nem most inkább egyedül lennék - töröltem le egy könnycseppet és egy gyors puszi útán besétáltam.
Kinyitottam az ajtót és Nah meg Cara éppen reggeliztek.
Aranyosak voltak. Nem köszöntem nekik csak sírva besétáltam a szobámba. Lebasztam a cipőmet meg a táskámat a padlóra és hanyatt vágtam magam az ágyon.
- H baj van? - jött be Cara.
- kérlek haggy most egyedül oké?
- rendben.
Egy darabig pityeregtem majd megint és a végén kezdtem megnyugodni.
Egy kis rövidnadrágot valamint egy cicifikszet vettem magamra. Na meg persze magamra terítettem a fekete szőrme takarómat. Kint csináltam magamank egy teát és vártam, hogy végre kész legyen.
- jobban vagy baba? - kérdezte Nash.
Persze az orrom teljesen vörös a sok fúlyástól, a szám kivan száradva, a szemem kisírva, valamint kicsit be is van dagadva. A hajamat élpen egy gumival egy gyors konytba feltudtam fogni és a bolyhos zoknim sem nyújthatott egy vonzó látványt.
- persze jobban vagyok - mosolyodtam el. Esküszöm én miért nem mentem színésznőnek.
- elmondod?
- persze, csak felkell még dolgozzam, hogy elő tudjam adni nektek. - mentem vissza a szobámba a teámmal, de először megöleltem.
Istenem de puha ez a takaró és én leöntöttem teával. Remek. Tapsot nekem.
- Hannah valaki beszélni szeretne veled. - mondta az ajtó mögül Cara.
- nem vagyok látható. - mondtam még jobban magamra húzva a takarómat.
- és ha azt mondom, hogy fontos?
- Hannah kérlek. Nagyon szeretnék beszélni veled. - szólalt meg egy ismerős hang.
Nagy nehezen feltáplászkodtam az ágyról majd elfordítottam a zárat.
- gyere be - mondtam.
Justin belépett a szobámba, ahol alig volt valami fény. Na jó igazából csak a kislámpa volt felkapcsolva, mivel behúztam a függönxt is. Nem akarok napot látni, az is olyan boldogan süt ott kint.
- ülj le valahova. - mondtam.
Egy szines nadrág volt rajta, valamint egy fehér póló. A haja szokás szerint mesésen belőve.
- köszi - mondta és leült az ágyam másik végébe.
Én nekidőltem az ágytámlának és magamra húzva a takarómat iszogattam a teámat.
- öhm ez kínos - szólalt meg kb két perc útán.
- az - fújtam ki az orromat.
- nem tudom, hol is kezdjem.
- az elején. - mondtam majd feljebb ültem az ágyon.
- először is szeretném ha mindig őszinte lennél és mindent beszéljünk át. Kezdem ott, hogy nagyon sajnálom, hogy elhittem azokat a pletykákat amit Kylie mondott, de volt rá okom.
- mi Justin? Neked mindig van okod arra, hogy ne higgy nekem.
- az, hogy DiCaprio ott mondta nekem, hogy te mennyire jó nő vagy, meg hogy sokkal többet tudott volna nyújtani neked. Meg azt mondta, hogy tudja bizonyítani, hogy flörtöltél vele meg csókolóztatok is.
- engem kérdeztél, hogy igaz vokt-e? Hát nem.
- tudom, de tudod milyen ha elborul az agyam.
- haladjunk oké.
- Ne, mindent megakarok beszélni. Mit csináltál akkor amikor valahol egy padon aludtál?
- nem tudom.
- Hannah azt mondtad őszinte leszel. - nézett rám és törökülésbe felült az ágy másik végébe majd hátra dőlt.
- az vagyok. Justin esküszöm, hogy nem tudom.
- rendben hiszek neked. Nagyon gáz, hogy másfél hónapra itt ülök és beszélgetünk.
- te döntöttél így.
- tudom és már bocsánatot kértem.
- én pedig megbocsájtok csak nem felejtek.
- jajj, tudod mit rátérek a tárgyra. Miért voltál Zac Efronnak, ha állítólag engem szerettél?
- szűkségem volt valakire, aki segít elfelejteni téged. 
- vártalak. 
- mi??
- vártalak, de te nem jöttél el. Összetörted a szívemet Hannah. Nem is tudod elképzelni mennyire. Ott vártalak abban a retkes limizinban és gondoltam elmegyünk majd hozzám, sushit eszünk és megbeszélünk mindent. Nem így lett. 
- ott voltam. - böktem ki.
- nem nem voltál. 
- de ott voltam. Láttalak a kibaszott kocsiddal elhajtani, csak késtem. Ha egy percel előbb jövök talán mindent rendbe hozok.
- de nem jöttél. Én meg elmentem és hagytam egy üzenetet,  .....egy búcsú üzenetet, mert nem mertem eléd állni. - támasztotta a fejét miközben a kezével a takaróval babrált. - nem akartam, hogy megalázz és elmond mégegyszer, hogy nem szeretsz vagy Justin haggy békén. Szarul esik minden egyes alkalommal.
- szerinted nekem nem esett szarul, hogy egy kurva hangüzenettek ezt így elrendezted?? Ott ültem abban a kibaszott limuzinban ,majd abban a tudatban keltem minden egyes reggel, hogy senki sincs mellettem. Senki akitől megkérdezzem mit csinálunk ma - kaptam a kezemet a nyakamhoz mert összeszorul a torkom. Mintha folytogatott volna valami. Kicsordult egy könnycseppem de inkább oldalra fordultam és beleharaptam a számba, nahogy ordítsak.
- tudod ebben mind a ketten hibásak vagyunk szerintem, de elsősorban én mivel részben én szakítottam. Látod ezért hagytalak el, mert miattam szenvedsz én pedig miattad. Megint megbántalak megint nyugodtan beszélünk.
- nem bántottál meg - hajtottam hátra a fejemet. - rájöttem milyen szar életem van.
- neked??? Mindened meg van, egy csomó pasi hivogat egész nap, nekem meg ott van egy lány akinek minden egyes nap hazudnom kell ,meg van egy barátom, na jó kettő. Szerintem az életed tökéletes. - na most az egyszer veszett el a szememben.
- nekem???  Akik hivogatnak tudod mi kell, az, hogy az ágyukba vihessenek. Kettő barátom van és a szüleim elakarnak küldeni elmegyógyintézetbe, szerintük egy kis kirándulásra, hogy neveljenek meg. Nekem van kurvára tökéletes életem. Remek.
- micsoda? Hannah miről beszélsz? - kezdte felkapni a vizet.
- majd visszatérünk rá.
- rossz döntés mindent kihagyni. Mondjuk a műsoromat kihagyhattad volna.
- szerintem jó döntés volt elmenni, mivel rájöttem ,hogy mi van.
- mi van?
- semmi. - hajtottam le a fejem, mintha egy hatalmas lyuk lenne a mellkasomban.
- gyere. - mondta majd oda jött hozzám és megöleltük egymást.
Szorosan körbe fogtam a nyaka körül és nem akartam elengedni. Szerintem ő sem mert a derekamat "ölelte át" és amikor sóhajtott magához húzott. Éreztem minden egyes levegővételét, amiket a nyakamba fújt. A szívének rohamos dobbanásait, és azt a melegséget, amit már régen. Valamiféle nyugalom, a kölnie illatával elkeveredve.
- köszönöm - mondtam.
- mit?
- mindent.
- részemről is. Köszönöm. - mondta és még mindig öleltük egymást.
- hazudtál nekem valaha is? - tettem fel a kérdésemet.
- nem. - mondta és ez volt a legrosszabb válasza, amit mondhatott volna.
Reméltem akkor hazudott, amit a műsor útán mondott. Vége.
- mi lesz most? - kérdeztem mikor elengedtem.
- nem tudom. - mondta és odaült mellém.
Megnézett valamit a telefonján, majd ledobta az ágyra.
- baj van? - kérdeztem.
- nem, csak egy fontos stúdiómunka, de majd máskor elintézem. Ez fontosabb.
- figyelj ne hagyd a munkádat. Menj el és majd folytatjuk. Lesz még mit megbeszélni. - fogtam meg a kezét és ő megszorította, de nem nagyon.
- biztos?
- igen. Biztos. - mosolyogtam majd adtam egy puszit az arcára.
Mosolyogva ment ki a szobámból és visszadugta a fejét az ajtóból.
- folytatjuk, itt legyél. - mondta majd mosolyogva kiment.



2015. április 16., csütörtök

22. Kulcs!!!

Kicsit elszaldt velem a ló, amióta Justinnal beszéltünk az öltözőben. Gyakorlatilag minden áldott este bulizni voltam, ami jó is volt csak reggel meg volt, hogy nem tudtam hol vagyok. Dolgozni mindig eljártam, főleg a Vogue-hoz. 
Egyszer, na jó többször összefutottam Nick Jonassal, de csak időtöltésnek volt jó. Vagyis még mindig jó.
Folyamatosan olvasni szoktam magamról, amit írnak pletykákat, meg cikkeket. 
Sok igazság van benne, de a fele nem az. Volt pár nagyon gázos sztorim amin mindenki most csámcsog. Az egyik, hogy lefotózott valaki egy melltartóba, ahol Nick megcsókol a szobámba, leakarta szedetni, de nem tudta mi szerint ez még nem számít személysértésnem. Vagy amikor egy discoban a pulton táncoltam, vagy amikor két néger pasival fotóztak le egy este. Arról inkább nem beszélnék. 
- hová az istenbe tettem a telefonomat? - mondtam idegesen miközben készülődtem a családi vacsorára.
Érzem, hogy remek lesz ez az este, apa testvérei, anya testvére na meg a gyerekek. Ja de elfelejtettem említeni az én drága egyetlen nagyszülőmet, a nagymamámat, aki mindig szekál. Tiszta anya. Nem rosszabb anyánál. Szóval ilyenkor kell nálunk több száz dolláros ruhákban járkálni és pezsgőt iszogatni.
Ma itthon voltam ezért itthon is készülődtem. Anya már egy hete megvette nekem a ruhát, ami nem kényelmes és úgy érzem benne magam mint valami grófnő, aki már egy hete nem volt férfival.
Ti mit reagálnátok ha ez a borzalom várna a szobátokban???????
Én majdnem sokkot kaptam. Szó szerint. Valentino Rossy gyűlöllek. Nagyon szeretem a valentino ruhákat, de ez valami szörnyű. Mintha egy 40 éves 30-as évek beli nőre varrták volna nem rám. Na mindegy, nagy nehez belebújtam és a hajamat egy konytba fogtam, de előtte begöndörítettem. Egy kis hajdíszt is raktam bele, majd felvettem a fekete tűsarkúmat. De előtte egy füstös minket is csináltam. Remélem nem látszik nagyon rajtam, hogy kb semmit nem aludtam az este. Lementem ahol már megjött apa testvére George bácsi, a felesége Ann meg persze az idegesítő 16 és 15 éves gyerekei. Emily meg Max. Jajj de nincs kedvem ehez az estéhez. Majd mikor köszöntöttem őket betoppant Samantha anya húga, akit egyszerűen imádok. Végre valaki aki megért. Neki nincs gyereke tehát egyedül jött. Neki van ruhaboltja. Valamint következett anya anyukája Rose. Akis kurva drága fehér kosztümében. Szegény apa kinem állhatja, de Olive igen, mivel mindent megvesz neki. Valamint anya bátyja is hozta a családját. Bob, Ricky alkotják a szülőket és a gyerekeket pedig a két 12 éves ikerpár  Lucy, Katy na meg persze a pletykás nővérük, aki 19 éves és Hope nak hívják. Gyűlölöm, legszivesebben belefolytanám egy kanál vízbe. De hozta az új pasiát is. Nem tudom ki.
- Leo - mutatkozott be a kis spanyol akcentusával.
- Hannah - fogtam vele kezet.
Leültünk ebédelni, de nagyon nehéz volt kibírni, hogy ne szaladjak ki a világból.
- ohh nagyon finom volt a csirke te készítetted Sara? - kérdezte George anyától.
- ohh dehogy is. - nevetett anya.
- gondolhattam volna - tett megjegyzést a nagyi. Már kezdődik.
Én csak salátát ettem mivel nagyon nem volt étvágyam.
- Hannab te nem eszel? - kérdezte tőlem Samantha
- ohh Sam hát Hannahnak vigyáznia kell az alakjára. Nem igaz drágám? - nagyinak mindenbe bele kell szólni.
- igen.
- amúgy hogy megy a modellkedés? - kérdezte tőlem Ricky
- remekül.
Sokáig nyugodtam voltak a kedélyek, meg sokat nevettünk. Csak valaki tett egy kijelentést amit nem hagyhattam szó nélkül.
- tudod gondoltam megkérdezem. Van most valakid? - kérdezte Samantha
- nincs - szerintem ebbe az egyéjszakás kalandok nem számítanak bele.
- dehogy is nincs - nevetett a nagyim.
- nem. Nincs barátom. Justin volt, aki már nincs.
- ja akkor így mondom drága kincsem. Nick, Leonard, Zac, Cody, Pete meg a két fekete férfi akivel múltkor mentél el. Drágaságom mi van veled?
- ezeket te honnan a fenéből tudod!!- néztem rá mérgesen.
- Hannah! - szólt rám apa.
- szerinted én nem olvasok újságot vagy híreket. Gyeremekem neked segítségre van szűkséged. Iszol, cigizel, füvezel meg kitudja. - nézett rám nagyi.
- nem kell segítség, de csak mondom, hogy ez az én életem és szeretném ha nem szólnál bele, ahogyan te sem anya. - flegmáztam.
- tudod beszélgettünk egy kicsit édesem és arra jutottunk, hogy jót tenne neked egy kis kirándulás. - fogta meg a kezem apa, de elhúztam ijedten.
- milyen kirándulásról beszélsz?
- eljössz velem európába - mosolygott a nagyi.
- biztos hogy nem. - nevettem - apa ugye ez nem igaz? - néztem rá.
- Hannah csak egy kis terápia, hogy lásd végre okosan az életedet. Franciaországban remek terapeuták vannak, akik segíthetnek ebben.
- szóval elmegyógyintézetbe megyek - álltam fel.
- ez nem az Hannah csak egy kirándulás. - mondta anya.
- soha a büdös életbe nem megyek el Amerikából. Remélem most már békénhagytok örökre mert nem vagyok kíváncsi egyikőtökre sem. - rohantam ki a házból ebbe a förtelmes ruhában.
Nagyon jó én sírtam, a nap nagyon sütött és ott volt a kérdés, hogy hová megyek.
Eleinte sétálgattam a városban majd csörögni kezdett a telefonom.
- Hannah meg van még a kulcsod Justin lakásához? - szólt bele Usher idegesen.
- igen azt hiszem. Baj van? - kérdeztem.
- az van. Figyelj elmegyek hozzád és légyszíves add ide azt a kibaszott kulcsot mert megfojtom magam.
- ott leszek csak várj pár percet.
- nézd meg Justin instagramját- tette le.
Miközben a taxiban ültem bekapcsoltam a telefonomat. Justin feltöltött egy videót amit megnyitottam.
- heyyy!!! - nevetett részegen. Jujj nagyon szarul nézett ki. Mint akit megvertek. - kibaszottul szarul vagyok és kurvára keresem őt. - mutatott meg egy törött fényképet, de nem láttam rendesen ki van rajta. - Szerintem már alkohol mérgezést kaptam. Az ott 12 üveg whyskis üveg, amit megittam - nevetett. - tudjátok milyen érzés azért inni, hogy ne érezzétek mennyire fáj minden? Lehet, de szerintem hamarosan bele fogok ebbe halni. - nevetett majd lekapcsolta a videot.
Jajj Justin mi van veled megint?
Kiszálltam a taxiból.
- borravaló nem jár? - nézett rám a taxis.
- jajj legyen boldog - dobtam oda neki egy húszast.
Usher már ott állt a ház előtt.
- na végre. Azt hittem idegyökerezek. - köszöntött.
- lassú volt a taxis.
- nincs itthon senki? - kérdezte idegesen miközben a zárral babráltam.
- Nash elment Caraval wellnesezni, nekem pedig egy csalárdi vacsorán kellene lennem, de eljöttem mert a szüleim elmegyógyintézetbe akarnak küldeni Franciaországba. - hadartam el és bementünk közben sietve a szobámba.
- mi van? Mindegy erről majd beszélünk később, de keresd meg a kulcsot.
- nyugalom. Itt kell lennie valahol. - pakolásztam a szekrényem fiókjában.
- Hannah Justin kibaszott szarul van és szerintem senki sem örülne neki, ha attól a sok alkoholtól legyen valami komoly baja vagy esetleg kiugrana az erkélyről. - mondta hangosabban.
- Usher szerinted ebben a ruhában meg Justinért aggódva nagyon jól érzem magam. Hát nem!!!! Szóval inkáb maradj csendben. - mondtam neki erre elhallgatott.
Végre megtaláltam. Ott volt a régi cuccai között.
- indulhatunk??? - ordította és rám bámult.
- ja én is?
- nem téged itt hagylak. Annak az idiótának szűksége van rád. - indult kifelé az ajtón és már nyitotta a kocsiját.
Én bezártam a bejárati ajtót és ott szorongattam a kulcsot a kezemben. Egy 10 perc alatt ott voltunk majd bentünk a kapun. Az ajtó zárva volt ezért kinyitottam. Nem volt a villany flkapcsolva és nagyon alakohol szag volt. Minden szét volt törve, a poharak, tányérok, egy szék. Szétdobálva a dolgok. Betipegtem a magassarkúmban meg ebben a retkes ruhában, majd a nappaliba érve megtaláltuk Justint.
A zongorán feküdt és egy üveg Jack Bean volt a kezében.
- miért tetted tönkre - ordította részeges hangján.
- Justin - mondta Usher.
- menj ki. - mondta, de nem nézett ránk, szerintem a fejét sem bírja mozgatni ettől a sok piától.
- most szépen lefekszel. - húzta le Usher a zongoráról és a karját a nyakába tette.
Justin meg meglátott engem.
- vidd ki innen őt. Nem akarlak látni Hannah. - mondta lassan.
- nem fogok kimenni. - feleltem.
- miattad fáj a szívem, miattad nem bírok normálisn gondolkodni. - mondta majd Usher bevitte a szobájába.
Vagyisblent egy szobába, mert nem bírta felvinni a lépcsőn. Bejövő hívás Nick.
- szia hol vagy? - kérdezte.
- Usherrel vagyok kávézunk. Miért?
- semmi csak gondoltam elmehetnénk vacsorázni hozzám. Rendelnénk sushit. - mondta vidáman.
- halasszuk el jó? Majd felhívlak.
- rendben - mondta majd letettem.
- valószínű reggelik alszik majd. Teljesen kiütötte magát. Ezt vettem el tőle. - adott ide egy kélet amit a kamerába mutatott.
Kettem voltunk rajta, akkor készült amikor a repülőn voltunk. Hmmm de boldogok voltunk akkor. Össze volt töve eléggé.
- hmm de régen volt - mondtam majd leültünk a kanapéra.
- telik az idő. Hannah ezt tényleg megkell beszélnetek.
- tudom, de múltkor beszéltünk és a szemembe mondta, hogy nem szert, szóval nincs értelme. - lábadt könnybe a szemem.
- szerinted ha nem szeretne így viselkedne?? Milyen franciaországi útrol beszéltél?
- majd elmondom, de mit csináljunk Justinnal?
- hagyjuk,hogy aludja ki magát. Én itt leszek vele. Menni akarsz?
- nem. De szerintem nem lenne boldog, hogy itr vagyok szóval mennem kellene.
- maradj Hannah. Beszélj vele ha már józan lesz. Figyelj menj fel a vendégszobába én pedig maradok itt.
- rendben van.
Az este folyamán alig tudtam aludni. Nehéz volt megállni, hogy ne bújjak oda Justin mellé.

2015. április 13., hétfő

21. Nem.

Gyűlölöm a reggeleket. Justin kb 1 - 2 küldte azt a hangüzenetet és tényleg nem keresett azóta. Én semmit nem voltam hajlandó csinálni. Minden egyes nap itt gubbasztottam a takaró alatt. Nem mentem el egy fontos fotózásra, Zac-kel sem beszéltem. Csak Nash-sal kommunikáltam, hogy hozzon nekem vizet. Nem is nagyon ettem, de a szobám tele van könnyes zsepivel. Viszont éhes vagyok ezért kimegyek és fel falom ami van. Hallottam, ahogy már 11 órakkor Cara meg Nash nagyba nevetgéltek vagy tudja a faszom mit csináltak. 
- halkabban már - kiabáltam. 
Nagyon szépen nézhettem ki mivel egy fekete melegítő, valamint egy fehér spagettipántos atléta volt rajtam. A rózsaszín, bolyhos zoknit ki is hagytam. Megfogtam egy chipset valamint egy vodkás üveget.
- na ezt elveszem. - vette el tőlem Nash a poharat és leültek az asztalhoz Caraval.
- gonosz vagy. - mondtam és én is leültem.
- nem. Csak vigyázok rád. - mosolygott.
Az ölembe vettem a kutyámat majd hozzá bújtam.
- kezdeni kellene magaddal valamit H. ,mert Zac itt dörömbölt reggel az ajtóban. - mondta Cara és elvett egy joghurtot.
- nem érdekel. Hagyjon engem békén minden pasi. Már elegem van. - majdnem sirtam.
- Nem ismerek rád. Tudod mit kellene csinálnod? Elfelejtened ezt a retkes tinisztárt. Nem neked való. - mondta Nash.
- nem fogod fel ,hogy szeretem??? Nem könnyű egy embert egyik napról a másikra elfelejteni.
Miközben nagy oltogatásban voltunk megcsörrent a telefonom.
- igen? - vettem fel.
- öhmm Hannah Morgennel beszélek? - szólt bele egy férfi kedves hangon.
- igen én vagyok. - mondtam értetlenül és elindultam a szobám felé.
- Kevin vagyok, Kevin Hart. Személyesen szeretnélek meghívni a ma esti Bieber roast leégetésre. Fontos lenne ha eljönnél csajszi.
- ohh vagy úgy. Örömmel megyek. De csak egy feltétellel, ha a legdurvább módon járatjátok le Justint.
- ezt garantálom. Scoter mellett fogsz ülni közvetlenül a szinpad mellett. Várlak, de ne sértődj meg ha veled szemben is kegyetlenek leszünk.
Letettem majd pihentem egy kicsit a műsor előtt. Ma lesz 8-kor. Azért kíváncsi leszek rá. Scooter értem jön azt mondta, csak korábban mert Justinnal beszélnie kell előtte.
Ajajj addig kikell szépülnöm. Aludtam eggyet ,majd x boxoztam a többiekkel. Vettem egy forró fürdőt. Éppen a fordó fürdőm közepében voltam mikor Zac berontott a fürdőszobámba.
- beszélnünk kell. - mondta és közelebb jött. Még jó, hogy habos fürdőm volt.
- bazdmeg kopogni nem tudsz? - mordultam rá.
- persze akadj ki. Hallod miért nem tudlak elérni Hannah? Senki sem mond semmit csak az újságok.
- na elértél itt vagyok.
- tudod elvileg kibaszottul sírni kezdtél mikor Justin limuzinja elhajtott, majd az az egoista fasz azt írta ki, hogy soha sem foglak elfelejteni egy nyaklánc képével. Szerinted ez nem illik össze, mert szerintem kurvára igen. Magyarázatot követelek.
- mégis mit mondjak, hogy össze akart velem megint jönni? Hát igen. Csak tudod nem jött össze. - mosolyogtam rá.
- hát ez valahogy nem áll össze.
- akkor mondom így, ha nem értem volna oda túl későn, akkor valószínű, hogy a limuzinjában ültem volna, nem pedig zokogtam volna. Elég érthető volt?
- igen. Egy kibaszott ribanc vagy Hannah Morgen. Remélem az egész életedet térden fogod leélni. Teszek róla, hogy mindenki tudjon a kis dolgaidról.
- jajj de félek.
- Mocskos kurva vagy. Ajánlom, hogy soha a büdös életbe ne kerülj a szemem elé. - rontott ki az ajtón.
Nem is bántam ,hogy szétmentünk, mert már elegem volt a kis barátnő szerepét játszani. Nehéz volt.
Felkentem az arcomra egy világos árnyalatú alapozót. Tettem fel egy füstösebb, de elegáns sminket és tusvonalat. Olyan vad lett a tekintetem. Meg persze egy kis vörös rúzst is. Majd kontúroztam kicsit.
Scoot már itt volt mikor a kabátomat kerestem. A hajamat csak kivasaltam. Egy fehér farmer volt rajtam valamint egy hosszú ujjú, fekete haspóló, a rövidebb testhez simuló változat. Egyszerűen imádom a haspólókat. Egy magassarkú platform ,bőr szandát vettem fel hozzá.
- indulhatunk milady? - kérdezte mosolyogva Scooter.
- persze - nevettem.
Fogtam a táskámat és beszálltam a kocsijába.
- mi van veled mostanság? - kérdezte majd rátaposott a gázra.
- nem sok minden. Örülök ha élek. Sok a munka, szakítás.
- végleg szakítottatok Justinnal, csak mert már vagy a gála óta nem szól rólad egy szót sem. Ha kérdezik is, vagy hall rólad valamit nem figyel rá és kimegy a szobából. Jót fog tenni neki ez az egész.
- hát szerintem is jót tesz neki. A szakítást meg nem tudom. Ő azt igérte soha nem fog keresni többe, de szeretjük egymást. Gyakorlatilag most én próbálok útána futni meg valahogy kapcsolatba lépni vele.
- az nehéz lesz, mivel én intéztem el, hogy tiltsanak le a telefonjából. Mármint, hogy ne tudd elérni.
- akkor már mindent értek. Szerinted nagyon lefogják égetni?
- eléggé. De nem árt neki.
Odaértünk majd én megvártam Scootert. Beszélt Justinnal és én vártam rá a színfalak mögött.
Megindultak felém, de mikor Justin meglátott rögtön megállt. Nézett rám a kék színű öltönyében, majd mondott valamit Scootnak és elvonult. Nagyszerű pillanat volt ez.
- mondott valamit rólam igaz? - szólaltam meg mikor leültem a kerek asztalhoz.
- igen. Dühös, hogy idejöttél. Azért remélem jól fogja viselni. Ha lehet ne nagyon nézz oldalra.
- miért - néztem oldalra és megláttam Kendall Jennert. Ez mi a faszt keres itt?
- most miért nézel ilyen dühösen?
- ő hívta meg ezt a ribancot? - utaltam Justinra.
- igen.
- most esküszöm, bogy kitépem az összes haját - álltam fel, de Scooter visszhúzott a székre a kezemnél fogva.
- mint menedzser és mint a kisérőd megkérlek, hogy ne csinálj bajt, se magadnak, se Justinnak.
- nézzem tétlenül, hogy ez a ribanc itt ül tőlem pár méterre, aki a szerelmemre hajt? A faszt.
- nyugodj meg Hannah, tudom, hogy zavar, de nyeld le.
- nyeld le - vergődtem tovább.
Leültek a résztvevők a székekbe és Kevin elkezdte a kos perverz bevezető beszédét. Nagyon sokat röhögtem rajta. Főleg amikor engem hozott szóba.
- a legjobb dolog, hogy köreinkben üdvözölhetjük a drága exbarátnőt Hannah, örülök, hogy itt vagy. - erre csak bólogattam meg mosolyogtam.
Nagyon megijedtem, mikor Justin csapódott be a színpadra. Szó szerint becsapódott. Gondolom direkt kitoltak vele, mert belengették a színpadra majd kb a felénél elengedték a köteleket és lezuhant. Remélem nem fájt neki. Mondjuk ez még semmi ehez az estéhez képest.
Nagyon perverz társaságot állított össze. Petet már régóta ismerem, még jártunk is egy hónapig gimiben. Azért ő is elsütött egy, két durva poént.
- dugtál Selenával!!! - mondta hangosan. - megtugtad, de ez nem is fontos, hanem, hogy otthagytál egy gyönyörű lányt. Hannaht, aki mellesleg az exem, de akkor is. Baszki te több csajjal dugtál, mint ahány ül ma itt. - nevetett, de Justin ideges volt.
Látszott rajta, mert amint meghallja a nevemet kikapcsol, ahogy Scoot mondta.
- elég jól viseled. Tapsot neki emberek!! - mondta Kevin.
- igyekszem - mosolyodott el Justin, de ez csak műmosoly volt.
A legdurvább "poén" az volt, amit a műsor végefele Kevin sütött el.
- .....mondjuk megkérdezhetné, hogy milyen éjszakáid voltak eddig, de ha a tényeket nézzük. A barátnőd Hannah, bocs exed mással van, a rajongóid mindjárt átmennek Snoophoz, részvétem. - nevetett mindenki. - szóval H. szerinted Justin jó volt hozzád? A majom németországban nem ezt mondja. - mosolyogva bólogattam.
- hallotta mr fekete? - nevetett mindenki Kevin kijelentésén, amit Justinnak szánt.
Mondjuk nem volt annyira hosszú ez a kis műsor, de beszélnem kellett Justinnal. Amikor vége volt beakartam menni az öltözőjébe. Reméltem ott legalább csak két szót tudunk beszélni, de múszály mert szűkségem van rá. Megláttam a fekete ajtón a feliratot és lenyomtam a kilincset.
Kinyitottam az ajtót és csak útána kopogtam, hogy hátra nézzen a kék öltönyös srác.
- beszélnünk kell - sóhajtottam majd kipréseltem magamból a szavakat.
- Hannah kérlek menj ki - nem nézett rám csak kicsit távolságtartó volt velem.
- nem megyek ki. - mondtam határozottan.
- Hannah nincs miről beszélnünk. - támaszkodott a kezével az asztalra és lejebb hajtotta a fejét.
- ha nem lenne szerinted itt lennék?
- nincs mondani valóm neked. Tovább léptem, elfelejtettelek. Te is tedd ezt.
- szeretsz még? - kérdeztem tőle halkan a könnyeimet elnyelve.
- ....nem - válaszolt nagy nehezen, de bizonytalanul.
- légyszives így mond ,mert nem hiszek neked. Szeretsz még? - fogtam az egyik kezembe az állát és magam felé fordítottam.
Egy ideig nézett, majd kimondta.
- nem
Ez az egy szó, ami mindig mindent tönkre tesz.
- legalább őszinte voltál - nevettem kínomba és elindultam az ajtó felé. - tudod ott voltam amikor elhajtottál a limuzinnal. Majdnem odaértem csak..... mindegy úgy sem számít már.
- Ha....- kezdte.
- ne. Tenni fogok róla, hogy megismerd a régi énem. Viszlát Justin legyen kurvára boldog életed. - csaptam be az ajtót, de ott állt Kandell ezért nagyon nekimentem majd gyorsabb léptekbe elkezdtem megkeresni Scootert.

2015. április 9., csütörtök

20. Nem hagyom, hogy együtt tudjunk mosolyogni.

2 héttel korábban.


Na végre itt van a Golden Globe díjátadó napja. Én leszek úgymond Zack párja. Mindig is elakart am menni egy ilyen díjátadóra, a sok híresség közé. Jó mert megismerkedhetek olyan emberekkel akikhez leszerződhetnék mint modell vagy szinész esetleg. Itt ülök a sminkesnél, aki egyszerűen meseszép sminket varázsokt nekem. Natúr ,barnás színekből áll, de még is feltűnő, főleg a műszempillákkal. Még jó, hogy ezeket Zac állja, mert kb két havi modell fizetésemből tudnám kifizetni a ruhát talán. Na jó lehet, hogy nem mert egyedi tervezésű. Még kaptam egy vérvörözst rúzst a telt ajkaimra és készen is voltam. A fodrász feltupírozta a hajamat és egy kontyot csinált. Két oldalt kihagyott két-két tincset, amit besütött. Következett a ruha. Egy hosszú, földig érő ruhám volt, aminek az ujja hosszú és végig csipkézett. A dekoltázsa kicsit mély, de annyira nem vészes. Nagyon kiemelte az alakomat ez a ruha, ami számomra előnyös volt. Nem nagy magassarkút vettem fel, nehogy pont a vörös szőnyegen essek hasra. Nem is ezt várom, hanem az after partit.
Zac már itt várt rám a liuzinnal így elindultunk. 
Megcsókoltam és hátra beültünk. 
- izgulsz? - kérdezte miközben fogta a kezem.
- nem annyira, csak azért izgulok, hogy hasra ne essek. De majd te megfogsz. - néztem rá.
- persze. Most úgy megcsókolnálak, de lejön a rúzsod. - mondta és megharaptam a számat
- hát türtőztesd magad. - mosolyogtam rá.
- gyönyörű vagy. Szeretlek.
- köszönöm - adtam egy puszit az arcára. 
Nem tudtam kimondani eki, hogy szeretlek. Egyszerűen nem ment. Még mindig ez a nyomorék Justin jár ilyenkor is a fejemben.  Esküszöm ha meglátom itt Kendall vagy Kylie Jennerrel én össze vissza tépem az összeset. Mondjuk elég vicces, hogy milyen féltékeny vagyok miközben van egy pasim. 
Megálltunk és a sofőr kinyitotta nekünk az ajtót. Egyre hevesebben vert a szívem. Zac kiszállt és útána én is. Jajj rögtön megláttam a sok kamera fényét meg a vakukat és vissza akartam szállni. Amikor végre kint álltam bele karoltam Zacbe és minden szempár ránk szegeződött. Ijesztő volt, de egyben meg nagyon jó érzés volt középpontban lenni. Odajött hozzánk valami férfi, aki vezetett minket, hogy tudjanak minket fotózni. Külön engem, külön Zacet majd egyszerre minket. 
Zac az egyik kezével karolta a derekamat. Valamikor fogtuk egymás kezét és jó volt, hogy soha sem hagyott egyedül. Kiszúrtam Justint, aki engem nézett és vagy képzelődtem vagy nem tudom, de szomorúságot majd düht láttam az arcán. Hiányzott. Azóta nem láttam amióta szétmentünk. 
- Hannah kisasszony kérem jöjjön - mondta a férfi és előrébb mentem mint Zac.
Mosolyogtam valamikor meg egyenesen, szexisen előre néztem. Bevártam Zacet és közben néha Justinra pillantottam, ahogy ő is rám. 
- csókot. - mondta az egyik fotós.
Zack egyik kezével átkarolt és óvatosan megcsókolt. Justin is látta gondolom. 
Zavartan néztem vissza a kamerába, de elmosolyodtam a látszat kedvéért. Sok sztár volt még ott, szinte mindenki Cara Delevine, akivel együtt dolgoztam egy fotózáson, Selena, Jennifer Lopez, Angelina Jollie. Meg még sorolhatnám. Nagy nehezen vége lett a fotózásnak. Örültem neki. Ittunk egy pohár pezsgőt és odajött hozzám Leonardo meg Usher is.
- úristen régen láttalak. - adtam két puszit Ushernek.
- hát igen. Kész nő vagy. - nézett rám mosolyogva.
- köszönöm. De hát tudod, hogy van. Változnak az idők.
- nekem mondod. Zac nem lenne gond ha elrabolnám pár percre Hannaht?
- nem gond. Elleszek. - adott nekem egy csókot.
Elindultunk Usherrel és közben csináltak rólunk fotókat is.
- na kivele mi a baj. - tértem rá a tárgyra.
- semmi csak érdekelt, hogy mi van veled mostanában?
- hát figyelj az életem kezd egyenesbe jönni. Modellkedem, valamint van aki boldogítja az életemet.
- remek, de nem hiányzik belőle valaki? Nem hiányzik?
- Usher kérlek, ne emlegessük. Az is elég, hogy itt van. Hiányzik, de múszály elfelejtenem őt.
- Elhiszem, de ha nem tudod az is érthető. De csak, hogy tudd ő nem vert még ki téged a szívéből.
- persze, el is hiszem. Azért fekszik össze mindenkivel.
- az ő dolga. Neked ott van Zac, akit szeretsz.
- igen, segít felejteni, de a szerelem az más.
- tudod, egyszer még az anyám mondta nekem, hogy szerelembe az ember csak egyszer tud igazán.
- ez így van. - öleltem meg.
- gyere menjünk vissza.
- oké. Amúgy jóba vagytok Zac-kel?
- igen, már egy ideje ismerjük egymást. Nagyon kedves. Figyelj vissza találsz egyedül,mert megkellenne keresnem valakit.
- uhh de titokzatos valaki. Menj csak - nevettem.
Odamentem Zac-hez, aki éppen valami pincérlánnyal nevetgélt. Az csak egy dolog, hogx nem szeretem, de akkor sem cicázhat velem senki.
- khm khm iszunk is valamit? - néztem Zacre.
- aha pont most akartam rendelni. Pezsgő vagy valami erősebbet? - kérdezte mosolyogva.
- erőset. - néztem gonoszul a kis pincérlányra.
Elment a lány majd Zac megcsókolt.
- jujj de gonosz voltál szegénnyel. - karolta át a derekam.
- tudom - nevettem.
- mit akart Ush?
- semmit csak beszélgettünk pár dologról, de nem fontos.
- biztos?
- biztos.
A későbbiekben beszélgettem Caraval és csináltak rólunk képeket. Van egy kép amin nagyon nevettem, de elég jó lett. Cara állt mellettem és nagyon nevettünk valmmin és ezt kapták le a fotósok.
- hölgyeim. Meghoztam a finom piát. - jött oda Selena.
- mire iszunk? - kérdeztem.
- arra, hogy ilyen csodás emberek vagyunk - nevetett tovább, hát igen Selena nem nagyon bírja az erősebb italokat.
Pont beszélgettem egy ismerőssel mikor megláttam, ahogy a hatalmas erkélyen Justin vitatkozik valakivel. Igen ez Usher. Tuti, hogy Justin részeg, mert akkor szokott ilyen arcot vágni, na meg persze bökdösni a másikat.
- bocsi, egy perc. Mindjárt jövök. - mondtam Ed-nek és odamentem a fiúkhoz.
Fognom kellett még a ruhámat is, hogy lene tapossam, remek.
- gond van? - néztem Usherre.
- az van. Megint részeg. Hallod mennyit ittál? Hé Justin! - nézett rá Usher.
- mondtam, hogy lefogom inni magam. Mit érdekel ez téged? - mutogatott a kezével.
- mert egy idióta kölyök vagy, aki még 21 évesen sem tud felnőtt módjára viselkedni. - akadt ki Usher. - kell, hogy hívjam a sofőrt vagy tovább égeted le magad?
- mondom, hogy jól vagyok. Most pedig beszélni szeretnék a barátnőmmel.
- hát én is veled. - néztem rá gonoszul.
- kibaszottul szeretlek - dőlt neki a falnak.
- menj haza Justin és kérlek aludd ki magad. Mindenki rólad fog beszélni és szerintem már eléggé lejárattad magad. - próbáltam megmozdítani a karjánál fogva.
- nem fogok elmenni ameddig meg nem hallgatsz. - fogta meg mind a két csuklómat.
- mondjad akkor, de semmin sem fog változtatni. - küszködtem, hogy engedjen el de nem tette.
- miliárdszor felhívtalak azóta és egy csomó üzenetet hagytam neked, de egyre sem válaszoltál. Nem voltam azóta együtt senkivel Hannah értsd meg. Én tényleg kerestelek, de anyád eljött hozzám és azt mondta, ha nem hagylak békén.... ha nem hagylak békén, akkor leveszi rólad a kezét ,és soha többet nem enged Olive közelébe.
- nem érdekel Justin!!! Figyelj rám jól !!! Nem ér-de-kel. Semmi sem változtat azon,hogy ellöktél magadtól, egy idióta pletyka miatt. Hagyd, hogy elfelejcselek. - indultam volna vissza.
Megfogta a kezemet és nem mertem közelebb lépni hozzá. Féltem, hogy csinálok valami hülyeséget.
- engedj el most. - kértem mert jött egy fotós.
Gyorsan mellé álltam, aki mosolyogva lefotózott minket.
- most hazaindulsz. - húztam magam útán a ruhámat fogva.
-  nem. Még elkell mondanom valamit Zac barátodnak. - indult meg a fotelekhez.
- Justin állj már le! Haggy békén kérlek. - emeltem fel vele a hangomat.
- nem fogok leállni Hannah. Nem hagyom, hogy elvegyék tőlem azt az embert akiért az életemet adnám. Moat pedig iszok mégegyet.
Fogtam magam és idegesen otthagytam. Remélem, hogy hazudott, mert már nem bírok kiigazodni rajta.
Odentem Carahoz mert nem találtam Zac-et. Megittam 5 erősebb valamit, amit hozott a pincér. Nem tudtam magam kiütni. Mondjuk azért nem voltam szomorú mert mindenen nevettem amin lehetett, még azon is amin nem kellett volna.
- figyelj. Te nem vagyok részeg. De te az vagy. - mutogatott Jennifer.
- igen drágám nagyon józan vagy. Gyere sétáljunk eggyet. - karoltam bele.
- na ez egy jó ötlet.
Usher állított meg minket és én ott maradtam vele.
- mond - néztem rá.
- figyelj. Segítenem kellett Justinnak. Hannah ő teljesen normális állapotban van csak akart beszélni veled, de nem sikerült. Azt kérte, hogy legyél hajnali háromkor a limuzinjánál. Azt mondta, hogy ha nem leszel ott akkor nem fog többet keresni. Megigérte. Kérlek gondold meg. - mondta majd elment.
Mi van????? Ez már nekem is sok.
- kicsim mehetünk lassan? - kérdezte Zac.
- persze már úgy is kevesen vagyunk. De egy pillanat oké, csak beszélnem kell Selena-val. Pár perc oké.
- de Selena már hazament. Gyere igyunk egy korty bort.
- rendben. Carat akartam mondani - nevettem.
Megittuk a bort és pont hajnali három volt. Istenem, nem szabad elengednem. Szeretem. Megkell beszélnünk.
- egy perc és itt vagyok - adtam egy puszit Zac arcára.
Lassan indultam el, de nagyon gyorsan kezdtem el futni a magassarkúmban, amennyire lehetett. A hosszú testhez simuló szoknyámat még fogn m kellet nehogy hasra essek. Leszaladtam a vörös szőnyeggel borított lépcsőn és már éreztem a szoknya kivágásánál a hideget, valamint a hátamnál, ahol gyakorlatilag semmi nem volt.
Istenem már elmúlt három. Kérlek Justin várj meg.
Kinyitotta az ajtónálló nekem az ajtót és kirontottam rajta. Justin sofőrje pont akkor kanyarodott ki az épület előtt. Basszameg. Ne ne ne ne ne!!!
A limuzin elhajtott én pedig ott maradtam és kitört belőlem a zokogás. Elment az a férfi akit teljes szívemből szerettem. Gyorsan bepötyögtem a remegő kezemmel a számát és valaki felvette, szerintem Taylor.
- igen? - szólt bele.
- kérlek add ide Justint - sírtam.
- sajnálom kisasszony,...... Justin nem elérhető. Sajnálom.
Letette. Istenem. Jézusom valahogy meg kell keresnem. De ha Zac meglát így rájön, hogy van valami bajom. Gyorsan letöröltem a könnyeimet, pedig torkom szakadtából ordítottam volna. Vártam. De mire is? Ja arra a srácra akit nem szeretek, de vele vagyok és elhagytam azt akiért az életemet adnám.
Mondtam a sofőrnek, hogy csak engem vigyen haza. Zac majd megy később. Egyedül akartam lenni és kicsit meg is halni.
1 üzenet. Nem mertem megnyitni, pedig ismeretlen számról küldték. Egy hangüzenet. Meghallgattam, de a fájdalomtól összeestem majdnem.
- szia kicsim. - hallottam meg Justin hangját ami elcsuklott. Sírt. - tudom, hogy kurvára gyemge vagyok. Lány miatt sírni?? Igen. Miattad igen. Tudom, hogy megfogadtam nem kereslek és nem is foglak. De ezt el kell mondanom. - megint elcsuklott a hangja és lassan beszélt. - te voltál, aki megmutatta nekem mi is az a szerelem. Köszönöm neked, mert ez a legnagyobb ajándék amit valaha kaptam - szipogott eggyet és megint szünetet tartott majd nagyot sóhajtva fojtatta. - szeretlek, de tiszteledben tartom a döntésed. Egy igazi fasz voltam amikor hagytam, hogy elmenj. Hagytam elmenni azt aki értelmet adott a napjaimnak, az életem minden percének. Nem tudom, hogy mikor fogod ezt meghallgatni, talán soha, de akkor is elmondom. Tudom, hogy kizártál az egész életedből és én is igyekszem ezt tenni. Ezt akartam csinálni eddig is, de nem ment. Mindenhol ott voltál. Mindenhol ott vagy.... - pityergett egy kicsit majd megint kezdte. - ránézek az ágyamra, akkor is te jutsz az eszembe. Ahogy karmolásztad a hátamat vagy amikor felkeltettél mert elaludtam film közbe vagy csak nem akartál egyedül lenni. - felnevetett, de megint elszomorodott. - vagy amikor veszekedtünk, hogy hová menjünk. Vicces volt amikor leetted magad, ahányszor gyorskaját ettünk. - megint nevetett eggyet, de kitört mindkettőnkből a sírás egyszerre. - felkelni nélküled és elaludni nélküled a legrosszabb érzés a világon. Nem hallom többet a hangodat, sem a szuszogásodat este. Múszály ezt tennem. Azt akarom, hogy boldog legyél. Megbántottalak és ezért megtudnám folytani magam. De megígértem magamnak, hogy nem hagyom soha, hogy együtt tudjunk mosolyogni megint. Lehet, hogy ez furán hangzik, de így van. Megint megbántanánk egymást és azt már tényleg nem viselném el. Tudd, hogy örökre szeretni foglak. Jó lenne ha te is így gondolnád ezt, de tudom, hogy ez nem így van. Sokkal jobban szeretlek, mint te engem és ezért nem ítéllek el. Szar alak vagyok. - hallgatott megint. - vigyázz magadra életem, örökre szeretlek. - vége volt.
Igen ez a legjobb szó rá, a vége. Ahogy ennek a hangfájlnak vége lett úgy ment tönkre az én szívem is. 

2015. április 5., vasárnap

19. Sajnálom...

Tik tak tik tak. Kb így kattogott a fejem mikor reggel egy padon ébredtem. Szerencsémre nem vitték el a telefonomat. Na már csak az a kérdés, hogy mi a faszt csinálok én itt? Azt hiszem a Times parkban vagyok. Igen. Volt rajtam valami férfi pulóver és mindenem tocsogott a vízben. Jézusom semmire sem emlékszem, remélem nem csináltam semmit. Nagy nehezen elindultam haza és elszívtam vagy egy fél doboz cigit ami még nálam volt. Még volt egy fél szál a kezemben amikor beértem a házba. Nem volt rajtam még mindig cipő, és egy fehér atléta valamint valakinek a pulcsija volt rajtam. Beléptem és több ember is volt a házban. Spencer akivel már régen beszéltem, az anyám, a húgom, Justin. Jézusom, hogy nézhetek ki ,nedves a hajam.  Mi a franc folyik itt? Fogtam a cigimet ,de mikor megláttam a sok embert beledobtam a csapba.
- Hannah! - szaladt oda hozzám Olive aki megölelt, de egyem meg még a mellemig sem ér fel.
- hol voltál? Hannah nagyon aggódtam miattad. - mondta Nash,aki egy kanapén ült Justin mellett.
- szerinted tudom? - flegmáztam vele.
- Hannah most azonnal haza viszlek. - mondta anya.
- engem biztos, hogy nem. Anya itt lakok. - mondtam neki és Olive még jobban ölelte a derekam.
- beszélnünk kell, de sürgősen. Bűzlessz az alkoholtól. - töltött magának inni.
- te mit keresel itt? - néztem Justinra közben pedig simogattam Olive hátát.
- mi az, hogy mit keresek itt? Hannah tudod vigyázok rád. - nézett rám.
- úgy emlékszem, hogy kidobtál nem? Nem kell rám vigyázni.
- ja persze, de az nem számít, hogy este teljesen nem voltál magadnál! - emelte feljebb a hangját.
- anya nem vinnéd haza Oliveat később átnézek. - mondtam.
Adtam neki egy ölelést majd kisétáltak az ajtón. Jajj már én is éreztem magamon a pia szagot. Töltöttem magamnak egy pohár vizet, hátha az segít.
- komolyan ennyire leszarod ezt az egészet? - állt fel Justin.
- teljes mértékben és tudod miért? Megtanítottál rá, hogy senkinek sem kell hinni, meg mindent lekell szarni, legyen az ember vagy tárgy. - mosolyogtam rá.
- megbántam jó?? Tudom, hogy nem igaz. - jött közelebb.
- ott állj meg. - mutattam neki nemet a kezemmel.
- Ha....
- nem most te hallgatsz meg. Eddig mindent elviseltem, a tegnapi napot is szó nélkül. Elegem van, hogy soha sem hiszel nekem csak a barátaidnak, elegem van, hogy tegnap mindenki előtt megaláztál. Szeretlek nagyon, de megfogadom a tanácsodat és hagyok neked teret. Nem jobbat mondok, hagylak élni.
- ha szeretsz miért csinálod ezt? - nézett rám értetlenül.
- mert van bennem méltóság. Senkinek nem hagytam, hogy ennyire átgázoljon rajtam, meg ennyire közel kerüljön hozzám mint, te és nem is fog többé előfordulni. Légyszives menj el. - nyitottam ki az ajtót.
- nem akartalak megbántani. Sajnálom. - nézett rám majd kiment az ajtón én meg becsaptam.
- hibát követsz el. Megbánta. - mondta Nash.
- nem érdekel. - feleltem és bementem a fürdőszobámba.
Vettem egy forró fürdőt és átmostam alaposan mindenemet. A hajat is vagy négyszer átmostam.
Kiszálltam a kádból és végre kezdett megjönni az eszem. Ugye még múlt héten behívtak egy fotózásra és úgy döntöttem, hogy elvállalom. Mondjuk kell egy kis kikapcsolódás. Igazából kíváncsi leszek rá, mert valami Valentino ruhába kell majd belebújnom.
Nem nagyon vártam ezt a dolgot, de múszály volt összeszednem magam. Változni akartam, sokat akartam változni. Nem akartam többé a kis sportos, táncos lány lenni. Inkább a kifinomultabb felé hajlottam. Bent felraktam egy kis sminket az arcomra meg felfogtam a hajamat. Felvettem egy flanel fekete nadrágot, meg egy fehér inget. Egy fekete magassarkút és egy fekete boríték táskát raktam még a szettemhez.
- vigyelek el? - kérdezte Nash.
- nem kell köszi. Majd jövök. Este egy kínais ,beszélgetős maraton?
- benne vagyok.
.
.
.
.
.
.
2 hét múlva.
Ma sikeresen végeztem egy fotózással a Vogue magazinnak, aminek kicsit örültem, hogy vége lett. Ki akartam már mozdulni egy kicsit és erre a megoldás Zac Efron. Nem rég ismertem be, vagyis Leonardo mutatott be neki. Zack olyan merev pasi, nem olyan mint Justin. Egyenlőre jól érzem magam vele. Ma is vacsorázni fogunk együtt és el is kell készülnöm. Sokat változtam, azóta amióta szétmentünk Justinnal. Nem járkáltam bulizni, nem pasiztam és sokkal érettebb lettem. Kezdek felnőni agyilag is szerintem. Kikell mondanom, hogy kurvára hiányzik nekem és nagyon keveset beszéltünk azóta. De nem is akarom erőltetni ezt a dolgot, ha nem szerelmes belém akkor nincs értelme.
- Nash nem láttad a fekete neszeszeremet? - kiabáltam a szobámból.
- de ott van a konyhapulton - ordibált.
Kiszaladtam egy köntösbe és bevittem a szobába. Ebbe tartom a sminkecseteimet.
Mostanába nagyon sokat sminkelek, vagyis nem azért mert takargatni akarom az arcom vagy ilyesmi, hanem egyszerűen olyan jó amikor van valami az arcomon és nem unalmas. Most egy kicsit fekete füstös sminket csináltam magamnak. Egy fekete nagyon elálló, flanel rövidnadrágot, meg egy fekete lenge toppot vettem fel. Nyakláncnak egy vastag feketét, valamint pár karperecet is és kihagyhatatlanul egy fekete csüngős, elég nehéz fülbevalót. A hajamat felfogtam és göndörítettem rajta kicsit. Így szétziláltabb lesz a hatása.
- találkozód lesz? - kérdezte Nash.
- aha - nevettem.
- na végre, hogy elfelejtetted Justint és tovább lépsz.
- kössz, idáig sikerült is egy napra kiverni őt a fejemből. Amúgy meg kell egy kis kiruccanás. Most én sem ülhetek otthon egyedül, miközben ő dugja megfele a Jennner lányokat vagy kiket.
- na nyugi. Fogd meg a pasit.
- ohh meglesz. Mondjuk Zac szerintem érett hozzám, de hát meglátjuk. Jó leszel így, nem túl kihívó?
- de, de jól nézel ki. Dög vagy.
- ezt a választ vártam.
Valaki kopogott és én meg húztam vagy este hétkor a magassarkú, kényelmetlen cipőmet ,ami fekete.
- szia. - adtam Zacnek két puszit az arcára
- mehetünk? - kérdezte az elegáns öltönyében.
Fekete ing volt rajta, meg fekete zakó, de az inge kivolt gombolva és nem volt rajta nyakkendő, csak egy óra.
- menjünk, de hová? - nevettem miközben megfogtam a kistáskám és elindultunk a limuzinhoz.
- először étterembe, az este meg elválik. - mosolygott.
Beszálltunk a limóba, ahol kis beszélgetés útán megérkeztünk az étterembe. Kicsit ismerős volt a hely. Gyönyörű volt a hely és gondoltam méregdrága, mert még az asztalunkhoz kisértek minket és rögtön hozták a mennyei bort.
- máris leitatsz? - kérdeztem mosolyogva.
- nyugi az a célom. Mire igyunk először?
- hogy..... megismételjük ezt az estét.
- megismételjük - koccintottam vele.
Homárt meg kagylót ettünk. Elég finom volt, csak nem tudtam sokat enni, mert elég jól elborozgattunk.
Valaki kívülről lefotózott minket, láttam a szemem sarkából, de már megszoktam.
- na és milyen az élet szingliként? - kérdezte Zac.
- szar. Amúgy nem is tudom, olyan furcsa.
- furcsa?
- aha. Nem is tudom eddig mindig jó volt ha volt valaki mellettem akire támaszkodhatok.
- rám mindig számíthatsz, ugye tudod?
- tudom. - mosolyogtam.
- van egy ötletem. Nem akarod megnézni az itteni házamat? Felbontunk még egy bort és beszélgetünk. - ajánlotta fel az ötletét.
- benne vagyok.
A háza nagyon nagy és nem is részletezem, mert csak 3 hálószoba volt benne meg sok lémyegtelen helyiség..Bekapcsolta a magnóját és felbontott egy pohár vörös bort.Nem ittam még eleget.
Beyonce énekelt benne egy számot a Crazy in love - ot. Szeretem ezt a zenét.
Támaszkodtam az asztalnál és ő beszélt hozzám és ott állt velem szembe.
Mindig is és most is kijött belőlem a ribanc énem. Én így hívom ,amikor megakarok kapni valamit. Hát tettem is érte. Ivott egy korty bort a poharából, majd én letettem a pultra. Megcsókoltam, de nem durván.
Majd beindultak a dolgok és felrakott a pultra miközben vadul a számnak tapasztotta ajkait. Lerúgtam a magassarkúmat, ami elég nagyot koppant a padlón. Felmentünk az emeletre a hálószobájába, de már nem volt rajtam felső. Na mindegy majd reggel megkeresem. Kigomboltam az ingét és végigsimítottam a mellkasát, de csak a körmeimmel. Hátralöktem az ágyon és fölé térdeltem. Elkezdtem puszilgatni a nyakát meg a mellkasát, de ő hirtelen hátra fordított.
- rossz vagy - mondta majd a szemembe nézett.
- ördög vagyok nem angyal - mosolyogtam és megcsókolt megint.
Na ilyenkor elgondolkozol azon, hogy ez az egész helyes-e vagy sem. Hát nem az, de ki akar mindig helyesen cselekedni? Senki. Mondjuk kicsit úgy érzem, hogy hűtlen voktam Justinhoz, de hát ő is hozzám mint hallottam. Valahogy kikell vernem őt a fejemből és erre Zac a megoldás.

2015. április 2., csütörtök

18. Na milyen itthon?

A reggel nem nagyon telt jól. Kicsit korán is volt, na jó nagyon korán volt, mivel most van hajnali 5. 
Justin is olyan morcos, de nem értem, hogy miért.
Fogtam a fehér párnámat, amit igen magammal cipeltem útközben valamint kicsit besütöttem a hajamat és megcsináltam a fejemet. Valahogy én is feszült hangulatban vagyok, lehet, hogy repülünk vagy az idő. Hosszú fekete cicanadrág, egy fehér air force cipő és egy fehér rövid haspóló, egy fekete a térdemig leérő kardigánnal komponálva.
- ennél rövidebb felsőd nem volt? - szólt be Justin miközben száltunk befele a fekete autóba Scooterrel.
- mi bajod van? - néztem rá. Scooter meg csak némán figyelt minket.
- az, hogy kint van mindened szokás szerint és, hogy nem vagyok a kutyád, hogy így beszélj velem, csak ez a bajom. - mosolygott rám idétlenül. Mi van vele?
- Justin... - kezdte Scoot.
- hagyd csak. - mondtam Scooternek. - mi az, hogy kint van mindenem? Justin mi a fasz van veled? Csináltam valamit vagy csak simán ilyen szar hangulatod van.
- bajom az van képzeld.
- na elárulhatnád.
- Ne érdekeljen - vágott oda.
- szállj le inkább a földre. Úgy viselkedsz, mint valami seggfej.
- ilyen vagyok szokj hozzá. - nézett ki az ablakon kicsit feljebb tolva a barna kalapját meg a napszemüvegét, ami élénk kék színű.
Összenéztünk Scooterrel, de egyikünk sem tudta mi a kurva baja van. Nagyon nem tetszik ez az éne.
Mikor kiszálltunk fotókat csináltunk még pár emberrel majd indultunk volna befelé az épületbe, ahol két lány csinált velem képet és megint beszólt.
- Hannah megindulnál. - mondta, de nem is ez volt a gáz.
- várjál már Justin. - fordultam hátra hozzá majd vissza a másik lányhoz.
- Hannah mozdulj már hercegnő. - mondta keményen.
Azt hittem ott hejben vágom pofon, de tűrtőztettem magam.
- nyugodj le Justin, most már tényleg elegem van - mondtam neki hangosabban és kiraktam a kezemet.
- ne emeld fel a hangodat - szólt rám, de minek???
- mi?? - mondtam szinte kiabálva és közelebb léptem hozzá.
- ne emeld fel a hangodat amikor velem beszélsz. - mutatott rám a mutatóujjával.
- nem...
- Hannah - fogta meg a kezem és hangosan kimondta a nevemet. Gyakorlatilag ő húzott engem a karomnál fogva, a testőrünk meg lökdöste a rajongókat.
- most azonnal vedd le rólam a kezedet. - rántottam meg a kezemet, de megint megfogta. - mondom engedj el - mutattam neki a mutatóujjamat és meglöktem a mellkasánál.
Elindultam gyorsabban Scooter útán. Remélem lassan jön mögöttem, mert megbánja ha most hozzám szól. Remélem kevesen látták a kis jelenetünket, mert ezt elég nehéz lesz kimagyarázni. Átmentünk a repülőtéren vagyis megkerestük Justin magángépét és amikor szóltak felszálltunk rá. Én meg Scooter leültünk a bőr fotelbe, ő meg hátrébb ment egy kis hosszabb kanapéra.
- nem tudod mi van vele? - kérdeztem Scootert.
- nem. Szokott ilyen hangulata lenni, de csak ha nagyon szar hírt kap. Valahogy bunkó veled, pedig neked elmondaná ,ha lenne valami baja. Vagy az a baj, hogy te csináltál esetleg valamit.
- Scoot nem csináltam semmit. Tegnap még minden jó volt este még jacussiztunk is, ma meg úgy viselkedik mint aki megkattant. - vágtam hátra magam az ülésben és az ölembe vettem a párnámat.
- nem tudom Hannah. Várj egy kicsit hátha lehiggad és beszéljétek meg.
- vele nem lehet beszélni.
- Hannah legalább te viselkedj értelmes felnőttként.
- megpróbálok. Egyre nehezebb vele.
- tudom.
- nem Scooter nem tudhatod, milyen az amikor vele vagy a legboldogabb, az egész világ meg szid engem. Még a saját anyám is azt hiszi, hogy.....  nem mondom ki. - hajtottam le a fejemet majd elindultunk.
- baj van otthon? - hajolt hozzám közelebb és megsimogatta a hátamat.
- az van. Apa hivott, hogy kicsit nem bírják egymást anyával.  Csak az a baj, hogy tudod a húgom kicsit szarul viseli az ilyeneket.
- még kislány.
- az. - kapcsoltam be a telefonomat.
Megnéztem azt a videót mikor ide felé jöttünk a repülőn. Milyen boldogok voltunk istenem. Ott puszilgatott meg mondta, hogy szeret. Rögtön el is vittem mert még elsirtam volna magam.
Felhívtam apát telefonon.
- szia papa! - mondtam.
- szia kicsim. Miújság? A repülőn ültök már? - kérdezte, de valahogy nem éreztem a vidámságpt a hangjában.
- igen már. Kicsit feszült a hangulat, de minden oké. Kijössz elém a reptérre?
- hát sajnos nem tudok Hannah. .
- miért? APa baj van? - ültem fel ijedten.
- Hannah eljöttem otthonról és kicsit sokat ittam tegnap. Nem mehetek.
- apa...
- leteszem. Szia.
Lerázott. Istenem fogadni merek, hogy megint anya csinált valamit.
Bekapcsoltam egy filmet, denem nagyon kötött le. Már egy órája repültünk és nagyon idegesített, hogy Justin nincs itt mellettem és nem bújhatok hozzá.
Mivel Scooter elaludt gondoltam megnézem, hogy Justin jól van-e. Hátra mentem hozzá, ahol ő zenét hallgatott.
- leülhetek? - kérdeztem mire beljebb húzódott és levette magáról a fejhallgatóját.
- miről akarsz beszélni? - nézett rám.
- miért vagy ilyen? - néztem rá sajnálkozva.
- milyen?
- bunkó vagy velem és nem értem, hogy mi a szart csináltam.
- ma reggel felhívott valaki, tudod Leonardo. Nincs semmi mondanivalód nekem vele kapcsolatban? - kérdezte miközben felült.
- kellene, hogy legyen?
- kivoltál rám teljesen akadva, mert részegen megcsókoltam valakit, miközben te Leo szájában voltál. Szerinted ez milyen érzés nekem, csak mert eddig bűntudatom volt, de most teljesen jól érzem magam, ja mégse, mivel te csaltál meg engem, meg még hazudtál is.
- ezt honnan a picsából szedted?
- Hannah ne tagadd, legalább nekem ne hazudj ,mivel mindent tudok.
- nem hazudok. Justin ebből semmi sem igaz, nem csaltalak meg és főleg nem Leonard-dal. - emeltem feljebb a hangomat. Honnan szed ilyen baromságot?
- Hannah mondta Kylie, meg Leonard is. Tudod mit kurvára nem érdekelsz már. Soha senkiben sem csalódtam ekkorát mint benned.
- Justin nem csináltam semmit a kurva életbe. Miért nem nekem hiszel?
- mert nem tudok. Nem tudok többé hinni neked.
- köszönöm. De tényleg. Nem csináltam semmit, de ha neked ezek az emberek többet érnek mint az a lány akit állítólag szeretsz, akkor higgy nekik. Nem igaz ebből semmi. Álltam fel és előre mentem majd háttal leültem a párnámmal és sírni kezdtem.
Hogy gondolhat rólam ilyet?? Semmit sem csináltam és nem tudom mit csinálok ha nem hisz nekem. Komolyan nem tudom mit csináljak.
- szia Hannah. - mondta Nash a telefonba mikor felhívtam.
- szia. - zokogtam neki.
- baj van? Hannah sírsz? Bajban vagy?
- igen, mert.... Jus..tin azt hiszi..  hogy megcsalom - sirtam tovább neki.
- várj. Hannah nyugodj meg. Vegyél mély levegőt és mond el mi történt.
- azt mondta neki DiCaprio, hogy én smároltam vele, mármint Leonardoval a yachton. De bből semmi sem igaz. Hallod jobban hisz nekik mint nekem.
- ne sírj. Ha nem hisz neked egy balfasz. Figyelj drágám ott foglak várni a reptéren jó Caraval?
- rendben. Egy jó óra még. Nash nagyon fáj. - fogtam a mellkasomat.
- tudom, de beszélek majd vele, ha másnak nem nekem majd fog hinni, ha meg nem megölöm.
- rendben. Szia. - köszöntem el.
Magamhoz öleltem a párnámat és hallgattam a sok depressziós zenét, köztük Christina Perry -A thousand years című számát. Majd végignéztem az összes képünket.
Kezdve a görkorissal egészen a temgerparti vacsoráig. Mindent könnyek között szemvedtem végig.
- Hannah gyere leszállunk. - mondta Scoot.
- megyek - feleltem és megigazítottam magamon a ruhákat.
Felvettem egy nagy napszemüveget és szorosan az arcomhoz szorítottam a fehér párnámat miközben szálltunk le a gépről.
- nyugi kislány - majd megoldjátok. Mondta Scoot.
- figyeld meg most romlott el minden. Mindig így kezdődik egy szakítás - könnyeztem megint el magam.
Justin ment elől a testőrrel ,én pedig magamba fordulva mögötte.
- Hannah kaphatnánk egy képet!!! Justin úristen!!! - ordították a rajongók.
Ő odament a repülőtéren pár emberhez, de én senkihez csak szorongattam egyedül a párnámat. Gyakorlatilag Justin leszart. Megláttam Nasht és Carat és odamentem hozzájuk egy kigyúrt emberrel. De előtte elakartam köszönni Justintól. Nem jött össze, mivel rám nézett és annyit csinált csak, hogy megrántotta a szemöldökét. Megöleltem Scootert majd odamentem a barátaimhoz.
Rögtön megöleltem Carat majd Nasht és nem érdekelt, hogy egy csomó lány sikoltozik mellettem. Nem érdekelt csak az, hogy végre van mellettem valaki aki szeret.
Mikor megöleltem Nasht rögtön sírni kezdtem és szerintem látható volt, meg hangos.
Senki sem érthette, hogy miért, de hamarosan el is mentünk. Azért még takartam az arcomat, hogy ne, hogy készüljön rólam egy szép kép. Egy taxiba szálltunk be és a testőr már nem jött velünk. Kértem, hogy ne jöjjön.
A közös házunkn tett ki minket a sofőr és Cara tovább ment vele.
Bementem Nash-sal, aki lerakta a kertes ház nappaliába a csomagokat.
- na milyen itthon? - próbált felvidítani.
- furcsa. - mondtam a kis fekete srácnak.
- na gyere ide, te kis összetört szívű. - ölelt magához.
Bementünk a hálószobámba, amibe eddig csak bútorok voltak, dekoráció nélkül. Lefeküdtem az ágyra és Nash pedig odafeküdt mellém.
- egy nyomorék, ne sírj már miatta ennyit. Soha senki útán nem ejtetté könnyeket. Nem ismerek rád Hannah Morgen
- szeretem őt Nash. Nagyon szeretem - sírtam tovább.
- nem érdemel meg Hannah, ha nem hisz neked. Amit a reptéren csinált az gyávaság volt.
- de azt nem értem, hogy miért nem hisz nekem. Szerintem nem adtam rá okot, hogy ne bízzon bennem.
- ez így van. Tudod mit. Aludj egyet és nyugodj meg. - puszilta meg a homlokomat.
Nem tudtam sokat aludni. Kb 1-2 órát aludhattam, majd kimentem. Kiléptem az ajtón, ahol éppen Nash meg Cara eléggé egymásba voltak gabalyodva a kanapén, majd felugrottak mikor megláttak.
- ohh szerelmespár csak nyugodtan, élvezzétek ameddig lehet. - mosolyogtam rájuk és kivettem a hűtőből egy üveg whyskit.
- Hannah okosan. - szólt rám Nash.
- oké apuci - kiálltottam útána miközben becsaptam az ajtót.
Iszogattam magamba, először csak kis kortyokat, majd poharakat végül kimentem még egy üvegért. Levettem a fekete kardigánomat, mert nagyon melegem lett. Halkan, de kicsit ingadozva mentem ki a nappaliba és felkapcsoltam egy lámpát, de hangulatos fénye volt. De szép!!! Elővettem a hűtőből a másik üveget és meghúztam. Nagy nehezen felkapcsoltam az összes villanyt és megtaláltam a rádiót is. Pont Bruno Mars Uptown funk című száma ment. Ahh feltekertem max hangerőre és teli torokból énekeltem meg táncoltam rá.
- stop wait a minute!!!!!!! - énekeltem ordítva
- Hannah te mi a francot csinálsz? Még csak délútán 8 van. - jött ki Nash a szobából idegesen.
- buli van!!!  - ugráltam és kilöttyintettem a whiskyt miközben ittam.
- tedd azt le, tök részeg vagy. - vette el tőlem.
- ne vedd el. - mentem útána, de elestem.
- jajj Hannah össze fogod törni magad.
- nyugi van. Én csak itt ülök - próbáltam felállni nevetve. - gyere ülj ide mellém. Ez a padló nagyon szép.
- nagyon szép, de nem akarod megnézni az ágyadat inkább? - próbált felállítani a földről.
- nem akarom. Táncolni akarok, inni akarok, bulizni akarok, szexelni akarok és elakarom felejteni Justint - ordítottam majd sírni kezdtem.
- tsss - meghallnak minket a szomszédok.
- miért nem kellek senkinek??? Megakarok halni!!! Justin miért csaltál meg??? - kiabáltam és földhöz basztam a whyskis üveget.
- most megyünk aludni Hannah.
- nem. Nem. nem. Engedj el. - kiabáltam nevetve és kiszaladtam az utcára.
Nagyon gyorsan futottam és még cipő sem volt rajtam. Sok ember járkált arra a telefonukkal a kezünkben, de én olyqn részeg voltam, hogy leszartam mit mondanak rólam.
Jajj de jó volt kikapcsolni végre az agyamat. Most az egyszer nem akartam meg felelni sem, Justinnak, sem a rajongóimnak, sem anyámnak, apának ,se senkinek nem akartam megfelelni. Felvettem a telefonomat ami csörögni kezdett, majd megálltam az útszélén a több száz ember között.
- halló! - szóltam bele hangosan.
- Hannah szeretnék veled beszélni Justin vagyok. - szólt bele Justin a telefonba, én meg nem akartam elhinni, hogy ő az.
- Justin elhagyott te fasz. Miért keresne? Miért vagyok én itt. Nem tudod te aki a telefonba vagy. Halló itt vagy még? - nevettem.
- Hannah hol vagy? Hannah!!!
- itt vagyok telefon nyugodj meg. Teljesen jól vagyok, de tudod mi a vicces kis hang, hogy kurvára nem tudom hol vagyok. - feküdtem rá szinte egy postaládára, mert nem volt kedvem állni.
- Hannah ,Justin vagyok a barátod, légyszives mond el hol vagy. Kicsim.
- nekem nincs barátom, mert elhagyott. Hallod elhagyott mert nem kellettem neki. Telefon nagyon fáj nekem, hogy nem hisz nekem. Hallod telefon!!!!
- Hannah hol a picsában vagy? Mond hogy van veled valaki. - emelte fel Justin a hangját a telefon másik végén.
- mondom, hogy nem tudom. Nem figyelsz rám. Tudod mi a vicces, hogy egyedül vagyok. Miért nem foglalkozik velem senki!!! - zokogtam a telefonba. - soha senkinek sem kellettem telefon. Elkell mennem. Puszika.
- HAn.....
Szorongattam a telefonomat, ami egyfolytában csak csörgött és csörgött és csörgött. Nagyon idegesítő volt már, majdnem földhöz vágtam.
Bementem egy kocsma szerű valamibe és odamentem a pultoshoz. Múszály voltam bemenni, mivel az eső is cseperegni kezdett és nem volt rajtam cipő. Jézusom ennyire nem voltam még kiütve. Odamentem a pultoshoz és elkezdtem vele beszélgetni, egy 35 éves férfi állt benne.
- kaphatnék egy vodkát? - lengettem egy huszast a pultos előtt.
- perste kisasszony, de nem lesz ez sok?
- nem. Nem lesz sok - mondtam vidáman és elkezdtem a szivószállal inni az italt, ami marta a torkomat.
- maga Hannah Morgen????? - nézett rám.
- igen azt hiszem. Jajj képzeld el kicsit részeg vagyok. Megcsaltak, most meg eldobtak. - nevettem
- kér esetleg még valamit?
- szeretném kérni egy arany Marlborot. - adtam oda kitudja mennyi pénzt.
Kimentem és rágyújtottam bár alig bírtam megtalálni a gyufát. Elszívtam vagy kettőt majd szakadó esőbe, mezítláb elindultam valamerre. Hazafelé vettem az irányt, de egy parkban kötöttem ki. Itt sok minden kiesett. Szerintem elaludtam vagy hol is vagyok?