A folytatást mindenki máshogy éli meg vagy semmi nem lesz belőle vagy boldogan éltek amíg meg nem haltok.
Felkeltem az ágyból és lezuhanyoztam. Meghoztam egy nehéz döntést, de remélem jól döntök. Kiszálltam majd felvettem egy fekete farmert, egy fekete cicifikszet, meg egy szürke majdnem a térdemig lelógó atlétát. Lenge darab és szinte semmit sem takar, tehát kell alá valami. Tettem fel egy kis szempillaspirált meg megcsináltam a szemöldökömet. Több mindenre nem volt erőm. A hajamt besütöttem és egy fekete sapkát tettem a fejemre. Elővettem a bőröndömet és beindítottam valami cover zenét. Nem emlékszem annyira rá, inkább a könnyeimet figyeltem, amik mindenhová potyognak.
Beleraktam szépen öt pár cipőt, valamint ruhákat még. Kiegészítőket is, meg kozmetikai szereket.
- gyere ide manó - vettem fel a kutyámat és összevissza szorongattam.
Egy hónapig nem fogom látni, remélem Nash vigyáz majd rá, mert megölöm ha nem.
Kihúztam a két bőröndömet és letettem az előtérbe.
- na milyen volt Justinnal, kibékültetek? - kérdezte Nash. EVett, megint.
- igen. Jóban vagyunk. - mosolyodtam el.
- akkor hová a picsába mész? - nézett rám, majd Cara is.
- megpróbálom a kis kirándulást Párizsban. - sóhajtottam.
- az nem kirándulás Hannah. Ez kész őrültség. Hallod ne menj el, neked itt a helyed. Nem kell változnod. - őrjöngött Cara.
- de kell. Figyeljetek szűkségem van rá, hogy kiverjem Justint a fejemből és végre normális ember legyek, aki annyit iszik, hogy nem tudja hol van, meg..... haggyuk inkább. - mondtam majd kivettem egy narancslevet és beleraktam a táskámba, de előtte meghúztam.
- Hannah ne tedd ezt. Azt mondtad jóban vagytok. Tudja egyáltalán mire készülsz? - kérdi Nash.
- még lenne mit megbeszélnünk, de nem szeret. Figyeljetek nem akartam tőle búcsút, eleget sírtam már. Nem bírom tovább. - raktam a szemem elé a kezem mert megint jöttek a sós könnyek.
- nem ezt érdemli.
- tudom, de nem bírnám ki, hogy elkell tőle köszönnöm. Nash ,Justin azt mondta idejön ha végzett. Ezt odaadnád neki? - vettem egy képet elő a táskámból és odaadtam neki. Ezt mutatta a videóba, én pedig kiszedtem a keretből.
- persze, de Hannah nem tudunk valahogy maradásra bírni?
- nem. Elengedem őt. Istenem nagyon hiányozni fogtok. - öleltem meg őket.
- te is nekem - pityergett Cara.
- egy hónap múlva itt leszek. Nash sok sikert a fellépésekhez. Szurkolok neked. - öleltem meg.
- meglessz. De ha nem jössz haza értedmegyek.
- megjött a nagyi. Sziasztok!!! - öleltem meg őket, majd kikisértek a taxiig.
- jól döntöttél kicsim - ölelt meg a nagyi.
A taxis berakta az autójába a csomagokat, majd elindultunk. Integettem nekik és kicsit megteltek a szemem könnyekkel. A legrosszabb dolog a világon a búcsú. Bámultam a sok embert, akik nevetve császkálnak az utakon, milyen jó életük lehet. Egy nem fogadott hívás Nick. Bejövő hívás Justin. Hívás elutasítva.
A reptéren már vártak a szüleim. Elbúcsúztam tőlük és beálltunk a sorba. Olive nagyon sírt, de mondtuk neki, hogy nyaralni megyek. Apa is szomorú volt, anyára meg nem nagyon figyeltem. Még egy ember volt előttünk.
Mentünk már át a folyosón és kb 10-15 méterre hagytuk el azt a vicsgáló dolgot.
- Hannah!!!!! - hallottam meg, hogy valaki ordibál nekem és felismertem a hangot.
Tovább akartam menni és lassan lépkedtem tovább.
- hazudtam Hannah!!! Hazudtam amikor megkérdezted hazudtam e neked valaha. Igen Hannah hazudtam!!!!! Az öltözőben hazudtam neked. - ordította és megálltam.
Hirtelen majd kiugrott a szívem a helyéről.
- Hannah menjünk - mondta a nagyi határozottan.
Hátranéztem és ott állt.
Van, hogy rossz döntést hozunk. De én mindig azt hozok, de valamikor jó sül ki belőle. Remélem ez az lesz.
- szeretlek - kiabálta és megrántotta a vállát.
Ezt a pillanatot soha sem fogom elfelejteni, ebben biztos vagyok. Hirtelen megveremedtek a lábaim és csak annyit csináltam, hogy megfordultam. Ott állt távol tőlem és mintha várt volna rám. Odaszaladtam hozzá és megcsókoltam. A kezemet átfontam a a nyaka körül és csak smároltunk. Többet jelentett ez a csók mint az eddigi együttvéve.
- mond ki. - néztem rá.
- szeretlek!!! - mondta majd megint megcsókolt.
Jajj de szeretlek bassza meg.
- Hannah! Indul a gép. Megyünk most - emelte fel a hangját velem szemben a nagymama.
- csak a holttestemen keresztül fog magával menni Hannah. Maguk nem normálisak. - mondta Justin és megfogta a kezem.
- Rose mama nem megyek el. - mondtam majd elindultunk.
Justin megfogta a bőröndömet és átkarolta a derekamat majd elkezdtünk kifelé menni. Egyik rajongójára sem fogyelt csak rám, nem állt le fényképet csinálni vagy aláirni valamit, most az egyszer csak én léteztem neki.
Az egyik kezemmel megfogtam az arcát és arcon pusziltam miközben kimentünk az ajtón.
Szólt a sofőrjének majd a sok rajongótól szabadulva beszálltunk az autóba. Egyszerre voltam nagyon vidám, de mégis nagyon féltem. Nem tudom leírni ezt a furcsa izgatottságot, mert egyszerűen hihetetlen volt.
Nem tudtam mit csinálni, de lépett először aminek hálás vagyok.
- most.... - kezdtem.
- ne ne most. Majd beszélünk erről. - mosolygott hatalmasat és magához húzott.
Sokszor csókolt meg, majdnem addig ameddig a házához nem értünk.
- gyere - fogta meg a kezem majd mikor kiszálltam bementünk.
- hova rakjam a csomagokat uram? - kérdezte Taylor.
- hagyd csak az előtérben. - mosolygott rá Justin.
Látom jó kedve van. Nekem is csak valamit tényleg meg kellene beszélnünk.
- ohh egyelek meg!!! - szaladt oda hozzám egy kiskutya.
Justiné láttam instagramon. Egyem meg de aranyos.
- Esther. - mondta Justin majd kivett a hűtőből egy tál epret.
- megeszem. - vettem fel majd megpusziltam.
- inkább ezt, ne őt - mosolygott majd a számba adott egy epret.
Bent a nappaliban csak leültünk a kanapéra, fagyit meg epret ettünk és néztük a Jack és Jillt. Az ment a tvbe. Igen még a hírességek is néznek néha tvt.
Végig nevettük az egészet. Majd hoztak nekünk pattogatott kukoricát. Na igen nem nagyon sokat ettünk, mivel azt csináltuk, hogy dobáltuk egymás szájába a kukoricadarabokat.
- figyelj megy - mondta Justin majd nekem dobott egy marék pattikukit.
- nem vagy vicces - nevettem.
Fogtam a tányért és megbillentettem felé majd az egész rá borult. Az egész mindenség tiszta kukorica volt. Majd ami az ölében volt mindet rám dobta.
- bolond - fogott meg majd rám feküdt az ágyon.
- én? - nevettünk.
Később Justin majdnem elaludt, szóval mindig löktem rajta eggyet.
- megyek fürödni. - szóltam neki. - Justin!!! - böktem meg. - hallod? - nevettem. - Justin.
- mi?? - kelt fel.
- megint aludtál. Mindegy, megyek lezuhanyzok. - mondtam neki.
- oké. - mosolygott rám és megpuszilta a kezemet.
- adsz felsőt? - álltam fel miközben fogtam a kezét.
- gondoltam, hogy kell - nevetett. - majd beadom - mosolygott.
Bementem a fürdőszobájába, az egyikbe.....
Először lemostam az arcomat és felfogtam a hajamat. Ott álltam egy melltartóba és gomboltam kifelé a farmeremet.
- megfelel? - jött be Justin.
- tökéletes. - mosolyogtam rá.
- együtt alszunk? - huzogatta a szemöldökét.
- aludhatsz a kanapén is ,ha akarsz - nevettem.
- csak ha velem alszol rajta. - ment ki az ajtón.
Most annyira vidám lett Justin. Nem az a mindig durva hanem tényleg olyan mint amilyen a kapcsolatunk elején.
Lezuhanyoztam, majd felvettem szürke pólóját, ami csak nagyon volt rám nagy, na mindegy. A hajamat kiengedtem, majd kimentem.
Kint Justin a Where are you now című számra táncolt, amiben ő is énekel. Ott álltam és néztem. Annyira szeretem a mozgását, olyan egyedi. Főleg amikor a talajon "csúszik", mármint a lábával. Rám mosolygott majd egy puszi útán ő is lezuhanyzott.
Én addig fent voltam és csináltam videót snapcheatre. Szeretem ezt az alkalmazást, nem tudják lementeni a videókat. Pont akkor kapcsoltam be amikor Justin énekelte az előbb említett dal elejét. Én pedig tátogtam.
Felkapcsoltam az ágyba beépített lámpát és csak az égett. Beugrott mellém az ágyba majd a kezét a csípőmre rakta.
- beszéljünk róla? - néztem rá.
- múszály lesz. - kulcsolta át a kezemet.
- kérdezz. - ültem feljebb.
- miért nem búcsúztál el? Miért akartál elmenni?
- szűkségesnek éreztem és nem bírtam volna ki még egy búcsút, olyan gyenge voltam hozzá, hogy jobbanak láttam ha nem szólok neked. De honnan tudtad meg?
- ugye tudod, hogy ha elmentél is volna, útánad mentem volna Párizsba. Nash mondta el és majdnem azt hittem megőrülök. Komolyan elmentél volna valami terapeutához?? Miért? Ez számomra nem világos. - húzta össze a szemöldökét.
- nem tudod Justin, hogy mikeket csináltam az elmúlt két hétben - túrtam a hajamba kínosan.
- rossz?
- szörnyű inkább - mondtam szomorúan.
- mond el.
- nem akarom.
- Hannh akkor nem tudok segíteni. Mostantól mindent mondjunk el oké?
- rendben. Justin én szinte minden nap.... ittam. Rengeteget és nem tudtam, hogy hol vagyok reggel. Semmire sem emlékeztem, egyik napra sem. Csak arra, hogy kivel találkozok, mit ittam vagy hogy hol kezdődött el a buli éppen. Sajnálom. - temettem a kezembe az arcomat.
- hééé gyere ide. Nem ítéllek el ezért. De ennyi?
- igen ez minden - bújtam szorosan hozzá. - na és te mikeket csináltál?
- ittam, ittam, ittam, dolgoztam, meg egyszer felléptem.
- nők?
- nem volt senki. Bármilyen hihetetlen. - mondta és hittem neki, bár szégyelltem magam kicsit .
Én lefeküdtem jó pár emberrel, ő pedig senkivel.
- egy ribanc vagyok - fogtam a kezembe az arcomat.
- nem vagy az. - nevetett Justin, szerinte ez vicces??
- de igen.
- csak egy zavart lány voltál, aki nem tudott mit tenni, mert az idióta, nyomorék barátja dobta. Aki én vagyok. Szóval most már tiszta lappal folytatjuk?? Kezdjük?? - túrt zavartan a hajába.
- tényleg ezt akarod? - néztem rá.
- ha te is. Vagy várj....igen ezt akarom.
- szeretlek - csókoltam meg.
- Én is téged majom - nevetett.
- kabbe. - mutattam be neki.
- na jól van. Gyere ide - bújtam be mellé a takaróba.
Beleraktam szépen öt pár cipőt, valamint ruhákat még. Kiegészítőket is, meg kozmetikai szereket.
- gyere ide manó - vettem fel a kutyámat és összevissza szorongattam.
Egy hónapig nem fogom látni, remélem Nash vigyáz majd rá, mert megölöm ha nem.
Kihúztam a két bőröndömet és letettem az előtérbe.
- na milyen volt Justinnal, kibékültetek? - kérdezte Nash. EVett, megint.
- igen. Jóban vagyunk. - mosolyodtam el.
- akkor hová a picsába mész? - nézett rám, majd Cara is.
- megpróbálom a kis kirándulást Párizsban. - sóhajtottam.
- az nem kirándulás Hannah. Ez kész őrültség. Hallod ne menj el, neked itt a helyed. Nem kell változnod. - őrjöngött Cara.
- de kell. Figyeljetek szűkségem van rá, hogy kiverjem Justint a fejemből és végre normális ember legyek, aki annyit iszik, hogy nem tudja hol van, meg..... haggyuk inkább. - mondtam majd kivettem egy narancslevet és beleraktam a táskámba, de előtte meghúztam.
- Hannah ne tedd ezt. Azt mondtad jóban vagytok. Tudja egyáltalán mire készülsz? - kérdi Nash.
- még lenne mit megbeszélnünk, de nem szeret. Figyeljetek nem akartam tőle búcsút, eleget sírtam már. Nem bírom tovább. - raktam a szemem elé a kezem mert megint jöttek a sós könnyek.
- nem ezt érdemli.
- tudom, de nem bírnám ki, hogy elkell tőle köszönnöm. Nash ,Justin azt mondta idejön ha végzett. Ezt odaadnád neki? - vettem egy képet elő a táskámból és odaadtam neki. Ezt mutatta a videóba, én pedig kiszedtem a keretből.
- persze, de Hannah nem tudunk valahogy maradásra bírni?
- nem. Elengedem őt. Istenem nagyon hiányozni fogtok. - öleltem meg őket.
- te is nekem - pityergett Cara.
- egy hónap múlva itt leszek. Nash sok sikert a fellépésekhez. Szurkolok neked. - öleltem meg.
- meglessz. De ha nem jössz haza értedmegyek.
- megjött a nagyi. Sziasztok!!! - öleltem meg őket, majd kikisértek a taxiig.
- jól döntöttél kicsim - ölelt meg a nagyi.
A taxis berakta az autójába a csomagokat, majd elindultunk. Integettem nekik és kicsit megteltek a szemem könnyekkel. A legrosszabb dolog a világon a búcsú. Bámultam a sok embert, akik nevetve császkálnak az utakon, milyen jó életük lehet. Egy nem fogadott hívás Nick. Bejövő hívás Justin. Hívás elutasítva.
A reptéren már vártak a szüleim. Elbúcsúztam tőlük és beálltunk a sorba. Olive nagyon sírt, de mondtuk neki, hogy nyaralni megyek. Apa is szomorú volt, anyára meg nem nagyon figyeltem. Még egy ember volt előttünk.
Mentünk már át a folyosón és kb 10-15 méterre hagytuk el azt a vicsgáló dolgot.
- Hannah!!!!! - hallottam meg, hogy valaki ordibál nekem és felismertem a hangot.
Tovább akartam menni és lassan lépkedtem tovább.
- hazudtam Hannah!!! Hazudtam amikor megkérdezted hazudtam e neked valaha. Igen Hannah hazudtam!!!!! Az öltözőben hazudtam neked. - ordította és megálltam.
Hirtelen majd kiugrott a szívem a helyéről.
- Hannah menjünk - mondta a nagyi határozottan.
Hátranéztem és ott állt.
Van, hogy rossz döntést hozunk. De én mindig azt hozok, de valamikor jó sül ki belőle. Remélem ez az lesz.
- szeretlek - kiabálta és megrántotta a vállát.
Ezt a pillanatot soha sem fogom elfelejteni, ebben biztos vagyok. Hirtelen megveremedtek a lábaim és csak annyit csináltam, hogy megfordultam. Ott állt távol tőlem és mintha várt volna rám. Odaszaladtam hozzá és megcsókoltam. A kezemet átfontam a a nyaka körül és csak smároltunk. Többet jelentett ez a csók mint az eddigi együttvéve.
- mond ki. - néztem rá.
- szeretlek!!! - mondta majd megint megcsókolt.
Jajj de szeretlek bassza meg.
- Hannah! Indul a gép. Megyünk most - emelte fel a hangját velem szemben a nagymama.
- csak a holttestemen keresztül fog magával menni Hannah. Maguk nem normálisak. - mondta Justin és megfogta a kezem.
- Rose mama nem megyek el. - mondtam majd elindultunk.
Justin megfogta a bőröndömet és átkarolta a derekamat majd elkezdtünk kifelé menni. Egyik rajongójára sem fogyelt csak rám, nem állt le fényképet csinálni vagy aláirni valamit, most az egyszer csak én léteztem neki.
Az egyik kezemmel megfogtam az arcát és arcon pusziltam miközben kimentünk az ajtón.
Szólt a sofőrjének majd a sok rajongótól szabadulva beszálltunk az autóba. Egyszerre voltam nagyon vidám, de mégis nagyon féltem. Nem tudom leírni ezt a furcsa izgatottságot, mert egyszerűen hihetetlen volt.
Nem tudtam mit csinálni, de lépett először aminek hálás vagyok.
- most.... - kezdtem.
- ne ne most. Majd beszélünk erről. - mosolygott hatalmasat és magához húzott.
Sokszor csókolt meg, majdnem addig ameddig a házához nem értünk.
- gyere - fogta meg a kezem majd mikor kiszálltam bementünk.
- hova rakjam a csomagokat uram? - kérdezte Taylor.
- hagyd csak az előtérben. - mosolygott rá Justin.
Látom jó kedve van. Nekem is csak valamit tényleg meg kellene beszélnünk.
- ohh egyelek meg!!! - szaladt oda hozzám egy kiskutya.
Justiné láttam instagramon. Egyem meg de aranyos.
- Esther. - mondta Justin majd kivett a hűtőből egy tál epret.
- megeszem. - vettem fel majd megpusziltam.
- inkább ezt, ne őt - mosolygott majd a számba adott egy epret.
Bent a nappaliban csak leültünk a kanapéra, fagyit meg epret ettünk és néztük a Jack és Jillt. Az ment a tvbe. Igen még a hírességek is néznek néha tvt.
Végig nevettük az egészet. Majd hoztak nekünk pattogatott kukoricát. Na igen nem nagyon sokat ettünk, mivel azt csináltuk, hogy dobáltuk egymás szájába a kukoricadarabokat.
- figyelj megy - mondta Justin majd nekem dobott egy marék pattikukit.
- nem vagy vicces - nevettem.
Fogtam a tányért és megbillentettem felé majd az egész rá borult. Az egész mindenség tiszta kukorica volt. Majd ami az ölében volt mindet rám dobta.
- bolond - fogott meg majd rám feküdt az ágyon.
- én? - nevettünk.
Később Justin majdnem elaludt, szóval mindig löktem rajta eggyet.
- megyek fürödni. - szóltam neki. - Justin!!! - böktem meg. - hallod? - nevettem. - Justin.
- mi?? - kelt fel.
- megint aludtál. Mindegy, megyek lezuhanyzok. - mondtam neki.
- oké. - mosolygott rám és megpuszilta a kezemet.
- adsz felsőt? - álltam fel miközben fogtam a kezét.
- gondoltam, hogy kell - nevetett. - majd beadom - mosolygott.
Bementem a fürdőszobájába, az egyikbe.....
Először lemostam az arcomat és felfogtam a hajamat. Ott álltam egy melltartóba és gomboltam kifelé a farmeremet.
- megfelel? - jött be Justin.
- tökéletes. - mosolyogtam rá.
- együtt alszunk? - huzogatta a szemöldökét.
- aludhatsz a kanapén is ,ha akarsz - nevettem.
- csak ha velem alszol rajta. - ment ki az ajtón.
Most annyira vidám lett Justin. Nem az a mindig durva hanem tényleg olyan mint amilyen a kapcsolatunk elején.
Lezuhanyoztam, majd felvettem szürke pólóját, ami csak nagyon volt rám nagy, na mindegy. A hajamat kiengedtem, majd kimentem.
Kint Justin a Where are you now című számra táncolt, amiben ő is énekel. Ott álltam és néztem. Annyira szeretem a mozgását, olyan egyedi. Főleg amikor a talajon "csúszik", mármint a lábával. Rám mosolygott majd egy puszi útán ő is lezuhanyzott.
Én addig fent voltam és csináltam videót snapcheatre. Szeretem ezt az alkalmazást, nem tudják lementeni a videókat. Pont akkor kapcsoltam be amikor Justin énekelte az előbb említett dal elejét. Én pedig tátogtam.
Felkapcsoltam az ágyba beépített lámpát és csak az égett. Beugrott mellém az ágyba majd a kezét a csípőmre rakta.
- beszéljünk róla? - néztem rá.
- múszály lesz. - kulcsolta át a kezemet.
- kérdezz. - ültem feljebb.
- miért nem búcsúztál el? Miért akartál elmenni?
- szűkségesnek éreztem és nem bírtam volna ki még egy búcsút, olyan gyenge voltam hozzá, hogy jobbanak láttam ha nem szólok neked. De honnan tudtad meg?
- ugye tudod, hogy ha elmentél is volna, útánad mentem volna Párizsba. Nash mondta el és majdnem azt hittem megőrülök. Komolyan elmentél volna valami terapeutához?? Miért? Ez számomra nem világos. - húzta össze a szemöldökét.
- nem tudod Justin, hogy mikeket csináltam az elmúlt két hétben - túrtam a hajamba kínosan.
- rossz?
- szörnyű inkább - mondtam szomorúan.
- mond el.
- nem akarom.
- Hannh akkor nem tudok segíteni. Mostantól mindent mondjunk el oké?
- rendben. Justin én szinte minden nap.... ittam. Rengeteget és nem tudtam, hogy hol vagyok reggel. Semmire sem emlékeztem, egyik napra sem. Csak arra, hogy kivel találkozok, mit ittam vagy hogy hol kezdődött el a buli éppen. Sajnálom. - temettem a kezembe az arcomat.
- hééé gyere ide. Nem ítéllek el ezért. De ennyi?
- igen ez minden - bújtam szorosan hozzá. - na és te mikeket csináltál?
- ittam, ittam, ittam, dolgoztam, meg egyszer felléptem.
- nők?
- nem volt senki. Bármilyen hihetetlen. - mondta és hittem neki, bár szégyelltem magam kicsit .
Én lefeküdtem jó pár emberrel, ő pedig senkivel.
- egy ribanc vagyok - fogtam a kezembe az arcomat.
- nem vagy az. - nevetett Justin, szerinte ez vicces??
- de igen.
- csak egy zavart lány voltál, aki nem tudott mit tenni, mert az idióta, nyomorék barátja dobta. Aki én vagyok. Szóval most már tiszta lappal folytatjuk?? Kezdjük?? - túrt zavartan a hajába.
- tényleg ezt akarod? - néztem rá.
- ha te is. Vagy várj....igen ezt akarom.
- szeretlek - csókoltam meg.
- Én is téged majom - nevetett.
- kabbe. - mutattam be neki.
- na jól van. Gyere ide - bújtam be mellé a takaróba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése