Istenem!!! Szerintem soha sem ébredtem még ilyen rosszul mint ma. De tényleg soha. A fejem kurvára sajogott, a hasam meg görcsölt. Lementem és Justin már ott itta a kávéját. Nem tudtam mit csinált az este, de olyan rosszul voltam, hogy meg smm birtam szólalni.
- sajnálom. - nyögte ki.
- mit? - kerestem a teát a hűtőben.
- amit tettem.
- mit tettél?
- esküszöm Hannah, hogy nem szándékos volt, de valami nagyon kiütött és nem tudtam kontrollálni magam..
- Justin.. mit csináltál? - néztem rá fájdalommal.
- majdnem lefeküdtem vele. - fogta meg a fejét.
- ja értem. Most jön az, hogy csak smároltunk, de nem történt semmi kicsim. Te most komolyan azt hiszed, hogy ez a kapcsolat mindent kibír? Justin.. - kezdtem sírni.
- ne sírj kérlek. Esküszöm, hogy soha sem lesz ilyen....
- menj el. Menj el. Most. - haraptam be a számat, hogy ne ordítsak.
- de Ha.. - jött oda hozzám, de magam elé raktam a kezem.
- szerettelek te idióta. Szeretlek, de ezt nem fogom elviselni. Ha belebetegszek akkor sem. Takarodj már kérlek. - csaptam rá az ajtót és összerogytam a földön.
Egyszerűen nem volt erőm semmihez, csak a zokogáshoz. Nem tudom miért, de csak egy telefonszámot tudtam tárcsázni.
- anyu. - szóltam bele sírva.
- kicsim baj van?
- igen. Kérlek gyere át.
- mindjárt ott vagyok drágám. - tette le anya.
Tényleg ott volt. Ott ültem a fotelbe és mikor megláttam rögtön odafutottam hozzá. Egyszerűen most döbbentem rá, hogy még mindig szűkségem van rá. Mindenki egy nagy gyerek még. Én is az vagyok.
- mond el Hannah. - vette le a blézerét és magához ölelt a kanapén.
- megcsalt mama. - zokogtam.
- Justin? Úristen...
- megakarok halni. - fogtam a hasamat, mert még a sírástól jobban fájt.
- ne mondj ilyet. Itt vagyok. Hamar túl leszel ezen megígérem.
- nem. Nagyon fáj.
Csinált nekem egy teát és lemondta a munkáit is. Megbeszéltük, hogy egy kicsit visszaköltözök a szüleimhez. Így Cara is együtt lehet a picivel.
.
.
.
.
.
Két hét múlva.
Zajlik az élet folyamatosan. Mások megkezdik a nyaralást, pihenést és pedig itthon döglök, fagyit eszek, valamint mesét nézek a húgommal. Folyamatosan görcsölt a hasam, ezért Cara elhozott nekem egy terhességi tesztet. Justin folyamatosan hívogat, de nem akarok vele találkozni. Hagyjon békén. Nem akarom megcsinálni a tesztet sem. Most mit fogok egy gyerekkel csinálni???? Úgy is abortusz lesz belőle.
- Hannah Cara már itt van. - jött be anya és én lementem Olivia-val.
- sziasztok. - köszöntem és rögtön megpuszilgattam a babát.
- na, hogy vagy?
- megvagyok. Szarul, de megvagyok.
- basszus én meg mindig egyedül. Jó lenne ha visszaköltöznél most már. - nevetett. - még nem akarok. Cara sokat van ott Justin biztos.
- igen sokat ,nagyon szereti Ana-t. Csak ugye nem fogod lemondani azt, hogy a keresztanyukája leszel.
- nem fogom. - mosolyogtam.
- ajánlom is. - nevetett.
Felmentünk a szobámba, Cara megetette Ana-t és bealudt.
- megcsináltad már? - kérdezte.
- nem. Nem akarom. Mi van ,ha pozitív???
- akkor lesz egy gyönyörű gyereked. Indulsz és megcsinálod. Addig szólok anyukádnak. Olive figyelj már Ana-ra le ne essen.
Bementem a fürdőmbe és legszívesebben kettétörtem volna ezt a kis műanyagot.
Megvártam, ameddig kész van és gyakorlatilag azt hittem ordító görcsöt fogok kapni.
- na? - nézett rám Cara.
- pozitív. - mondtam szomorúan.
- huhhh lekell üljek. - mondta anya, de mosolygott.
- nem akarok gyereket anya. Ha megint elvetélek akkor abba belebetegszek. Elfogom vetetni.
- gondold ezt át H. Kérlek.
- átgondolom, de felkeresem Zac orvosát.
- Efron?????
- igen. Végigcsinált egy ilyet a barátnőjével és nem fogom magamat, valami idióta orvos keze alá tenni.
Felöltöztem és beültem kávézni Zac-cel.
- miben segíthetek? - nézett rám.
- kell annak az orvosnak az elérhetősége, aki megcsinálta a barátnődön az abortuszt.
- terhes vagy? - suttogta.
- igen. Szóval?
- elviszlek hozzá. Szerintem te sem akarod, hogy ez kiderüljön.
Beültünk a kocsijába és vezetett egy darabig.
- Justin tudja?
- nem. És nem is akarom. - mondtam.
- de joga van tudni Hannah. Szétmentetek?
- megcsalt. - könyököltem az ablakra.
- de kivel?
- valami Madison Beer azt hiszem.
- jahhh tudom. De az 16 éves.
- igen - mosolyogtam.
Kiszálltunk és bementünk a nagy sárgás épületbe.
- kisasszony. - hívott be az orvos, miútán Zac beszélt vele.
- jó napot.
- szóval leszögezem előre, hogy nem mondok senkinek semmit. Írjak esetleg titoktartási szerződést vagy elhiszi?
- elhiszem.
- szóval, biztos akarja az abortuszt?
- igen szeretném.
- akkor még egy kérdés. Justin Bieber a maga barátja. Kötöttek házasságot vagy hasonlót? Azt akarom kérdezni, hogy felvette-e már Justin nevét?
- nem.
- remek. Akkor holnap bekellene jönniük vagy jönnie és elvégzünk egy ultrahangot. Meg kell vérminta is, de ezt most megcsináljuk.
Levették a véremet és próbáltam, valahogy elgondolkodni ezzen az egészen. Valahogy nem hatott meg, hogy egy élet növekszik bennem. Tudtam, hogy az a helyes ha elvetetem, de mégis kezdett a bűntudat egyre csak folytogatni.
Zac kitett a szüleim lakásánál és én be is akartam menni.
- veled megyek. Holnap hívj fel Hannah és gondold ezt át. Nem hagylak magadra hallod. - nézett ki az ablakon.
- tudom. De Zac meghoztam a döntésemet. Majd felhívlak. Szia.
- vigyázz magadra. - hajtott el.
Bementem és rögtön átöltöztem egy kis fekete atlétába, valamint pamut rövidnadrágba. Mint valami öt éves.
- mit mondott az orvos? - tette ki anya elém a grill csirkét.
- holnap kell ultrahangra mennem és megnézik, hogy adhatnak-e abortusz tablettát vagy sem.
- kicsim átgondoltad te ezt?
- igen anya és ez a végleges döntésem. Nem akarom, hogy én ártsak ennek a babának.
- gondolj arra, hogy ő nem tehet semmiről. Várj kinyitom. - mondta anya mikor csengettek.
Megláttam Justin, aki nagyon ideges volt.
- Justin nem szívesen látlak most itt. Menj el. Kérlek. - kezdte anya.
- nem önhöz jöttem, hanem Hannah-hoz.
- semmi baj anya. - álltam oda.
Anya bement a nappaliba és Justin eleinte nem is akart megszólalni.
- miért kellett ezt tenned velem? - kérdezte.
- mit?
- te szakítottál velem Madison miatt és te feküdtél össze Zac-kel. Azt hiszed nem figyeltettelek? Együtt mentetek megnézni a babát. Gratulálok. Szerettelek érted??? Hogy tehetted ezt velem Hannah? - csordult ki egy könnycsepp a szeméből.
- de ez nem...
- tudod mit, ne. Elegem van. Azt akarom, hogy soha ne ejtsd ki a szádon a nevemet. Felejts el. Felejts el mindent, amit ketten éltünk meg. Legyél boldog a kis fattyúval. - csapta be az ajtót.
Ettől a mondattól csak sírni tudtam. Este is anyával tudtam csak elaludni. Hogy mondhatott ilyet Justin a saját gyerekére?? Istenem. Hogy tud a szerelem ennyire fájni??
- sajnálom. - nyögte ki.
- mit? - kerestem a teát a hűtőben.
- amit tettem.
- mit tettél?
- esküszöm Hannah, hogy nem szándékos volt, de valami nagyon kiütött és nem tudtam kontrollálni magam..
- Justin.. mit csináltál? - néztem rá fájdalommal.
- majdnem lefeküdtem vele. - fogta meg a fejét.
- ja értem. Most jön az, hogy csak smároltunk, de nem történt semmi kicsim. Te most komolyan azt hiszed, hogy ez a kapcsolat mindent kibír? Justin.. - kezdtem sírni.
- ne sírj kérlek. Esküszöm, hogy soha sem lesz ilyen....
- menj el. Menj el. Most. - haraptam be a számat, hogy ne ordítsak.
- de Ha.. - jött oda hozzám, de magam elé raktam a kezem.
- szerettelek te idióta. Szeretlek, de ezt nem fogom elviselni. Ha belebetegszek akkor sem. Takarodj már kérlek. - csaptam rá az ajtót és összerogytam a földön.
Egyszerűen nem volt erőm semmihez, csak a zokogáshoz. Nem tudom miért, de csak egy telefonszámot tudtam tárcsázni.
- anyu. - szóltam bele sírva.
- kicsim baj van?
- igen. Kérlek gyere át.
- mindjárt ott vagyok drágám. - tette le anya.
Tényleg ott volt. Ott ültem a fotelbe és mikor megláttam rögtön odafutottam hozzá. Egyszerűen most döbbentem rá, hogy még mindig szűkségem van rá. Mindenki egy nagy gyerek még. Én is az vagyok.
- mond el Hannah. - vette le a blézerét és magához ölelt a kanapén.
- megcsalt mama. - zokogtam.
- Justin? Úristen...
- megakarok halni. - fogtam a hasamat, mert még a sírástól jobban fájt.
- ne mondj ilyet. Itt vagyok. Hamar túl leszel ezen megígérem.
- nem. Nagyon fáj.
Csinált nekem egy teát és lemondta a munkáit is. Megbeszéltük, hogy egy kicsit visszaköltözök a szüleimhez. Így Cara is együtt lehet a picivel.
.
.
.
.
.
Két hét múlva.
Zajlik az élet folyamatosan. Mások megkezdik a nyaralást, pihenést és pedig itthon döglök, fagyit eszek, valamint mesét nézek a húgommal. Folyamatosan görcsölt a hasam, ezért Cara elhozott nekem egy terhességi tesztet. Justin folyamatosan hívogat, de nem akarok vele találkozni. Hagyjon békén. Nem akarom megcsinálni a tesztet sem. Most mit fogok egy gyerekkel csinálni???? Úgy is abortusz lesz belőle.
- Hannah Cara már itt van. - jött be anya és én lementem Olivia-val.
- sziasztok. - köszöntem és rögtön megpuszilgattam a babát.
- na, hogy vagy?
- megvagyok. Szarul, de megvagyok.
- basszus én meg mindig egyedül. Jó lenne ha visszaköltöznél most már. - nevetett. - még nem akarok. Cara sokat van ott Justin biztos.
- igen sokat ,nagyon szereti Ana-t. Csak ugye nem fogod lemondani azt, hogy a keresztanyukája leszel.
- nem fogom. - mosolyogtam.
- ajánlom is. - nevetett.
Felmentünk a szobámba, Cara megetette Ana-t és bealudt.
- megcsináltad már? - kérdezte.
- nem. Nem akarom. Mi van ,ha pozitív???
- akkor lesz egy gyönyörű gyereked. Indulsz és megcsinálod. Addig szólok anyukádnak. Olive figyelj már Ana-ra le ne essen.
Bementem a fürdőmbe és legszívesebben kettétörtem volna ezt a kis műanyagot.
Megvártam, ameddig kész van és gyakorlatilag azt hittem ordító görcsöt fogok kapni.
- na? - nézett rám Cara.
- pozitív. - mondtam szomorúan.
- huhhh lekell üljek. - mondta anya, de mosolygott.
- nem akarok gyereket anya. Ha megint elvetélek akkor abba belebetegszek. Elfogom vetetni.
- gondold ezt át H. Kérlek.
- átgondolom, de felkeresem Zac orvosát.
- Efron?????
- igen. Végigcsinált egy ilyet a barátnőjével és nem fogom magamat, valami idióta orvos keze alá tenni.
Felöltöztem és beültem kávézni Zac-cel.
- miben segíthetek? - nézett rám.
- kell annak az orvosnak az elérhetősége, aki megcsinálta a barátnődön az abortuszt.
- terhes vagy? - suttogta.
- igen. Szóval?
- elviszlek hozzá. Szerintem te sem akarod, hogy ez kiderüljön.
Beültünk a kocsijába és vezetett egy darabig.
- Justin tudja?
- nem. És nem is akarom. - mondtam.
- de joga van tudni Hannah. Szétmentetek?
- megcsalt. - könyököltem az ablakra.
- de kivel?
- valami Madison Beer azt hiszem.
- jahhh tudom. De az 16 éves.
- igen - mosolyogtam.
Kiszálltunk és bementünk a nagy sárgás épületbe.
- kisasszony. - hívott be az orvos, miútán Zac beszélt vele.
- jó napot.
- szóval leszögezem előre, hogy nem mondok senkinek semmit. Írjak esetleg titoktartási szerződést vagy elhiszi?
- elhiszem.
- szóval, biztos akarja az abortuszt?
- igen szeretném.
- akkor még egy kérdés. Justin Bieber a maga barátja. Kötöttek házasságot vagy hasonlót? Azt akarom kérdezni, hogy felvette-e már Justin nevét?
- nem.
- remek. Akkor holnap bekellene jönniük vagy jönnie és elvégzünk egy ultrahangot. Meg kell vérminta is, de ezt most megcsináljuk.
Levették a véremet és próbáltam, valahogy elgondolkodni ezzen az egészen. Valahogy nem hatott meg, hogy egy élet növekszik bennem. Tudtam, hogy az a helyes ha elvetetem, de mégis kezdett a bűntudat egyre csak folytogatni.
Zac kitett a szüleim lakásánál és én be is akartam menni.
- veled megyek. Holnap hívj fel Hannah és gondold ezt át. Nem hagylak magadra hallod. - nézett ki az ablakon.
- tudom. De Zac meghoztam a döntésemet. Majd felhívlak. Szia.
- vigyázz magadra. - hajtott el.
Bementem és rögtön átöltöztem egy kis fekete atlétába, valamint pamut rövidnadrágba. Mint valami öt éves.
- mit mondott az orvos? - tette ki anya elém a grill csirkét.
- holnap kell ultrahangra mennem és megnézik, hogy adhatnak-e abortusz tablettát vagy sem.
- kicsim átgondoltad te ezt?
- igen anya és ez a végleges döntésem. Nem akarom, hogy én ártsak ennek a babának.
- gondolj arra, hogy ő nem tehet semmiről. Várj kinyitom. - mondta anya mikor csengettek.
Megláttam Justin, aki nagyon ideges volt.
- Justin nem szívesen látlak most itt. Menj el. Kérlek. - kezdte anya.
- nem önhöz jöttem, hanem Hannah-hoz.
- semmi baj anya. - álltam oda.
Anya bement a nappaliba és Justin eleinte nem is akart megszólalni.
- miért kellett ezt tenned velem? - kérdezte.
- mit?
- te szakítottál velem Madison miatt és te feküdtél össze Zac-kel. Azt hiszed nem figyeltettelek? Együtt mentetek megnézni a babát. Gratulálok. Szerettelek érted??? Hogy tehetted ezt velem Hannah? - csordult ki egy könnycsepp a szeméből.
- de ez nem...
- tudod mit, ne. Elegem van. Azt akarom, hogy soha ne ejtsd ki a szádon a nevemet. Felejts el. Felejts el mindent, amit ketten éltünk meg. Legyél boldog a kis fattyúval. - csapta be az ajtót.
Ettől a mondattól csak sírni tudtam. Este is anyával tudtam csak elaludni. Hogy mondhatott ilyet Justin a saját gyerekére?? Istenem. Hogy tud a szerelem ennyire fájni??
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése