Elég nagy házfelújításba vágtunk bele Justinnal. Átfestettük az egészet és az egyik szobát gyerekszobának alakítottuk ki. Nagyon nehéz ilyen nagy hassal mindenfelé járkálni meg intézni a költöztetőket, munkásokat. Valamint interjúkra is kell járnom meg már fotózásokon is voltam pár magazinnak. Nagyon elegem van már. Még van két hetem a szülésig de nagyon félek, hogy gondok lesznek. Beteg is vagyok most, valami vírust benyeltem szerintem, de a lázam is nagyon magas és egyfolytában aludnék. Szörnyű.
Justinnal is csak skypeon tudok beszélni, mert koncertezik Franciaországban, ami elég messze van. Már ez a második hete, hogy ott van és nagyon hiányzik. De most itt van Nash és vigyáz rám.
- Hannah biztos jól vagy elég szarul nézel ki. - mosolygott Justin.
- igen jól vagyok, csak szétmegy a fejem a hasam meg kibaszottul fáj. - feleltem
- gyógyuljál szerelmem, egy hét és veled leszek -
- tudom. De most menj, mert a rajongóid tombolnak.
- szeretlek. - köszönt el.
- én is szeretlek.
Lehajtottam a laptopom tetejét és feljebb csúsztam az ágyon.
- nem eszel valamit Hannah? Az orvos azt mondta jó lenne. - jött be Nash egy tálcával.
- uhh nem inkább aludnék. - hajtottam le a fejemet.
- szorítsd meg a kezem. - nyújtotta felém a tenyerét.
- ennyit birok.
- ezt alig éreztem. Hannah hívom az orvost oké. Ez így nem lesz jó.
- huhh Nash hívd, mert tényleg nem vagyok jól.
Később arra keltem fel, hogy az orvos benyitott a szobámba, rögtön megéreztem azt a különös kórház illatot.
- jó reggelt Ms. Morgen, hogy van? - ült le az ágyam szélére.
Felakartam ülni, de nem bírtam.
- jó napot. - beszéltem rekedtesen.
- nem nézel ki valami jól. Délútán 4 óra ettél ma valamit? Vagy ittál?
- semmit sem és tegnap sem. - válaszolt helyettem Nash.
- megvizsgállak egy kicsit. - mosolygott az orvosom.
Meghallgatta a szivemet, meg ilyen szokásos dolgokat, vérnyomás ilyesmi.
- ez vészesen alacsony Hannah. Add a kezed, ez is nagyon gyenge szorítás.
- komoly a baj? - néztem rá.
- a babára nézve nagyon. Még van egy hónapod ,vagyis egy kicsit kevesebb, de ha ez a vírus legyűri a szervezeted, akkor hatással lehet a babádra is. Beszélhetnék az urral odakint? - nézett Nash-ra.
- szeretném hallani én is. - nyögtem ki a könnyeimmel küszködve.
- bekell vinnünk téged a kórházba, mert megvan az esélye, hogy leáll a baba szive. Nagyon gyenge a pulzusod. És ha az övé is gyengül akkor kikell vennünk a hasadból, vagy bekövetkezhet a legrosszabb. Nagyon csekély az esélye, hogy ha nem császározzuk meg, akkor túléli.
Kicsordult pár könnycseppem és nagyon megijedtem.
- Justin? - kérdezte Nash-tól az orvos.
- Franciaországban van koncertezik. - mondta ilyedten Nash.
- haza kell hívnod. Most azonnal. Nem tudom, hogy Hannah szervezete mennyire erős és, hogy mi lesz még a nap folyamán. Ide kell jönnie, az is lehet, hogy baj lesz.
Justin szemszöge.
Éppen az útolsó próbán voltam, mivel ma este fellépek és kellett a gyakorlás. Ann az aszisztensem idegesen keresett fel pont a próba útán én pedig nem értettem. Odaadta nekem a telefont és pedig beleszóltam.
- heyy Justin. - köszönt Nash én pedig ittam egy pohár vizet.
- hello miújság? - nevettem.
- figyelj....
- Nash már érzem a hangodon a bajt. Ugye nem Hannah-val van baj. - vettem fel idegesen a pulcsimat.
- de.
- mi?
- Justin itt volt ma az orvos és nagyon rémisztő dolgot mondott. Haza kellene jönnöd.
- Nash magyarázd már el mi van. Este koncertem van és egy másik kontinensen vagyok.
- Hannah szervezetét ez a vírus nagyon legyengítette és fenn áll a veszélye annak, hogy a baba szíve leáll. Az orvos azt mondta császár lesz belőle.
- úristen. - rohantam ki az ajtón egyenesen a hotelbe ahol megszálltam.
- Justin ide kell jönnöd.
- indulok a géppel azonnal, Nash telefon mindig legyen nálad és értesíts ha van valami.
- rendben, most megyünk be a kórházba, szerintem infúziót kap. Leteszem siess.
Hannah szemszöge.
Egy kórházi szobában ébredtem fel és nagyon görcsölt a hasam, de gyengének éreztem magam és erőtlennek.
- Justin? - néztem fel.
- már úton van ide nyugalom Hannah. - fogta meg a kezemet Nash.
- félek. - sirtam.
- minden rendben lesz erős vagy te is és a baba is.
- fáj. - fogtam meg a hasam alját.
Már este volt láttam a csillagokat, amikor kinéztem az ablakon. Elfojt a magzatvízem és iszonyú fájdalmat éreztem a hasamban, de nem bírtam ordítani, egyszerűen nem volt rá erőm.
- nővér!! - kiabált Nash és ott termett mellettem az orvos is.
- nyugalom Hannah, bekellett indítanunk a szülésedet mert már ki vagy tágulva. - beszélt hozzám az orvos.
- ahhh - sirtam, iszonytosan fájt.
- nővérek tolják át a szülőszobába.
Elkezdtek tolni és leraktak egy szobában ahol mindenki bevolt öltözve kórházi ruhába. Féltem nagyon és nem tudtam mit tegyek. Nem volt bennem semmi erő.
- kicsim itt vagyok! - termett ott mellettem hirtelen Justin és megfogta a kezem, ő is bevolt öltözve.
- Hannah figyeljen rám. Hannah!! - kiabált velem kicsit az orvos, mert csukódott lefelé a szemem.
Nagyon kifogott rajtam ez a vírus, a víz folyt rólam de fáztam is és nem vott erőm még beszélni sem.
- ahhh - húzta össze egy görcs a hasamat.
- akkor nyomjon amikor mondom, Hannah a baba élete múlik ezzen. - koncentrált az orvos.
- menni fog szerelmem. - szorította Justin a kezemet.
- gyerünk Hannah most. - mondta az orvos, de nem bírtam nyomni. - Hannah!!! - mondta az orvos.
Kifújtam a levegőt és próbáltam de hamar kimerültem. A fejem csak elkezdett sajogni és szédültem. Elkezdtem érezni valami furcsa nyugalmat, de nem tudtam mihez hasonlítani.
- doktor úr a hölgy pulzusa esik, szívverés csökken. Doktor úr!!! - kiabált a nővér.
Justin szemszöge.
- Hannah segítened kell nekünk vagy elveszítjük a babát. - mondta az orvos a szerelmemnek.
- úristen. - csordult ki egy könny a szememből.
- ahhh - ordított Hannah és szorította a kezemet.
Szörnyű volt ezt végignézni, de mellette kellett lennem. Nem hagyhattam ebben egyedül. Egyszer csak Hannah engedett a szorításán és hátradőlt félig csukott szemmel.
- látom már a fejét, figyeljen kisasszony egy nagyot nyomjon. - mondta a doktor, de Hannah nem mozdult csak nyelt egy nagyot.
- a baba szívverése is lassul. Doktor úr sietnünk kell, Hannah pulzusa alacsony nagyon.
- gyerünk szerelmem megtudod csinálni. - néztem Hannah szemébe
- kisasszony ha nem nyom elfogjuk veszíteni a babát.
- Hannah nem reagál. Császározni kell. - mondta a nővér.
- nem tudom már, a baba feje félig kint van a szívverésük pedig alacsony. - idegeskedett az orvos.
- Hannah kérlek. - beszéltem hozzá hangosan. De semmi.
- uram döntenie kell. Ha Hannah nem reagál ,akkor vagy az ő életét kell megmenteni vagy a babáét.
- gyerünk Hannah kérlek. - szorítottam meg a kezét.
Sóhajtott egy nagyot és feljebb emelte a fejét.
- gyerünk Hannab segíts. - nézett rá az orvos.
Hannah ordított egy nagyot, majd mégegyet és meghallottam egy sírást. Hirtelen mosoly húzódott az ajkamra. A lányom. Az én lányom.
Hannah elengedte a kezemet és engem kiküldtek. Nem tudom miért, szerintem a vizsgálat miatt. A lányomat a nővérek vitték el, de Hannahnak nem adták oda. Kint álltam meg és figyeltem, hogy mi történik. Hannah nem mozdult meg. A nővérek csak futkostak körülötte, majd az orvos is ordibált. Nem tudtam hogy mi történhet bent. Vissza akartam menni, de nem engedtek.
- légzés nincs, pulzus alacsony. - kiabálta az egyik nővér.
Hannah szemszöge.
Kinyitottam a szememet és a nap sugarai világították meg az arcomat. Kicsit feljebb ültem és megláttam magam mellett Justint. A kezemen volt a feje és lehajtotta a fejét, valószínű aludt.
Kicsit megmozdítottam, mire felkelt. Rámosolyogtam és megpuszilt.
- jól vagy? - kérdezte.
- igen, de hol a kislányom? - lettem ideges.
- jól van mindjárt behozzák.
- még meg sem fogtam. - lábadt könnybe a szemem.
- tudom, de nehéz estéd volt.
- de túl vagyok rajta.
- meghoztam Alison Isabella Bieber-t. - adták ide nekem a babámat.
- istenem, de szép vagy. - pusziltam meg miközben sirtam.
- kicsi Alison. - csókolt meg Justin.
- annyira szeretlek. - beszéltem a kis halkan szuszogó lányomnak.
- én meg titeket. - karolt át Justin.
- gyerünk kislány mutasd meg anyának milyen szép szemed van - piszkálta meg a nővér.
Lassan kinyitotta a szemeit és a szívem megfacsaródott mikor megláttam. Hatalmas barna szinte láttam benne magam olyan nagy volt. Kis bociszemem.
- nővér csinálna rólunk egy képet? - adta oda a telefonját Justin.
Derékig voltunk benne és fel is rakta rögtön instagramra.
Nem sokat tölthettem a babával mert etetni kellett meg aludt. Sorban jöttek hozzám a látogatók. Szüleim, Justin szülei, testvérei, nagyszülei, Scooter és másnap Cara meg Nash valamint Usher és Zac.
Másnap már mindenki erről beszélt. Minden egyes újságban benne volt a képünk amit Justin feltett. Majdnem 40 millioan kedvelték és sokan gratuláltak is. A tv-ben is megemlítették majdnem minden csatornán és a rádiókban is, hogy megszültem.
Már másnap járkálgattam is a folyosón és Justinnal folyamatosan a kisbabánkat nézegettük.
- istenem de szeretlek titeket. - ölelt át hátulról.
- mi is téged - mosolyogtam.
- már alig várom, hogy hazavihessük.
- én is.
- nővér!! - kiabált Nash és ott termett mellettem az orvos is.
- nyugalom Hannah, bekellett indítanunk a szülésedet mert már ki vagy tágulva. - beszélt hozzám az orvos.
- ahhh - sirtam, iszonytosan fájt.
- nővérek tolják át a szülőszobába.
Elkezdtek tolni és leraktak egy szobában ahol mindenki bevolt öltözve kórházi ruhába. Féltem nagyon és nem tudtam mit tegyek. Nem volt bennem semmi erő.
- kicsim itt vagyok! - termett ott mellettem hirtelen Justin és megfogta a kezem, ő is bevolt öltözve.
- Hannah figyeljen rám. Hannah!! - kiabált velem kicsit az orvos, mert csukódott lefelé a szemem.
Nagyon kifogott rajtam ez a vírus, a víz folyt rólam de fáztam is és nem vott erőm még beszélni sem.
- ahhh - húzta össze egy görcs a hasamat.
- akkor nyomjon amikor mondom, Hannah a baba élete múlik ezzen. - koncentrált az orvos.
- menni fog szerelmem. - szorította Justin a kezemet.
- gyerünk Hannah most. - mondta az orvos, de nem bírtam nyomni. - Hannah!!! - mondta az orvos.
Kifújtam a levegőt és próbáltam de hamar kimerültem. A fejem csak elkezdett sajogni és szédültem. Elkezdtem érezni valami furcsa nyugalmat, de nem tudtam mihez hasonlítani.
- doktor úr a hölgy pulzusa esik, szívverés csökken. Doktor úr!!! - kiabált a nővér.
Justin szemszöge.
- Hannah segítened kell nekünk vagy elveszítjük a babát. - mondta az orvos a szerelmemnek.
- úristen. - csordult ki egy könny a szememből.
- ahhh - ordított Hannah és szorította a kezemet.
Szörnyű volt ezt végignézni, de mellette kellett lennem. Nem hagyhattam ebben egyedül. Egyszer csak Hannah engedett a szorításán és hátradőlt félig csukott szemmel.
- látom már a fejét, figyeljen kisasszony egy nagyot nyomjon. - mondta a doktor, de Hannah nem mozdult csak nyelt egy nagyot.
- a baba szívverése is lassul. Doktor úr sietnünk kell, Hannah pulzusa alacsony nagyon.
- gyerünk szerelmem megtudod csinálni. - néztem Hannah szemébe
- kisasszony ha nem nyom elfogjuk veszíteni a babát.
- Hannah nem reagál. Császározni kell. - mondta a nővér.
- nem tudom már, a baba feje félig kint van a szívverésük pedig alacsony. - idegeskedett az orvos.
- Hannah kérlek. - beszéltem hozzá hangosan. De semmi.
- uram döntenie kell. Ha Hannah nem reagál ,akkor vagy az ő életét kell megmenteni vagy a babáét.
- gyerünk Hannah kérlek. - szorítottam meg a kezét.
Sóhajtott egy nagyot és feljebb emelte a fejét.
- gyerünk Hannab segíts. - nézett rá az orvos.
Hannah ordított egy nagyot, majd mégegyet és meghallottam egy sírást. Hirtelen mosoly húzódott az ajkamra. A lányom. Az én lányom.
Hannah elengedte a kezemet és engem kiküldtek. Nem tudom miért, szerintem a vizsgálat miatt. A lányomat a nővérek vitték el, de Hannahnak nem adták oda. Kint álltam meg és figyeltem, hogy mi történik. Hannah nem mozdult meg. A nővérek csak futkostak körülötte, majd az orvos is ordibált. Nem tudtam hogy mi történhet bent. Vissza akartam menni, de nem engedtek.
- légzés nincs, pulzus alacsony. - kiabálta az egyik nővér.
Hannah szemszöge.
Kinyitottam a szememet és a nap sugarai világították meg az arcomat. Kicsit feljebb ültem és megláttam magam mellett Justint. A kezemen volt a feje és lehajtotta a fejét, valószínű aludt.
Kicsit megmozdítottam, mire felkelt. Rámosolyogtam és megpuszilt.
- jól vagy? - kérdezte.
- igen, de hol a kislányom? - lettem ideges.
- jól van mindjárt behozzák.
- még meg sem fogtam. - lábadt könnybe a szemem.
- tudom, de nehéz estéd volt.
- de túl vagyok rajta.
- meghoztam Alison Isabella Bieber-t. - adták ide nekem a babámat.
- istenem, de szép vagy. - pusziltam meg miközben sirtam.
- kicsi Alison. - csókolt meg Justin.
- annyira szeretlek. - beszéltem a kis halkan szuszogó lányomnak.
- én meg titeket. - karolt át Justin.
- gyerünk kislány mutasd meg anyának milyen szép szemed van - piszkálta meg a nővér.
Lassan kinyitotta a szemeit és a szívem megfacsaródott mikor megláttam. Hatalmas barna szinte láttam benne magam olyan nagy volt. Kis bociszemem.
- nővér csinálna rólunk egy képet? - adta oda a telefonját Justin.
Derékig voltunk benne és fel is rakta rögtön instagramra.
Nem sokat tölthettem a babával mert etetni kellett meg aludt. Sorban jöttek hozzám a látogatók. Szüleim, Justin szülei, testvérei, nagyszülei, Scooter és másnap Cara meg Nash valamint Usher és Zac.
Másnap már mindenki erről beszélt. Minden egyes újságban benne volt a képünk amit Justin feltett. Majdnem 40 millioan kedvelték és sokan gratuláltak is. A tv-ben is megemlítették majdnem minden csatornán és a rádiókban is, hogy megszültem.
Már másnap járkálgattam is a folyosón és Justinnal folyamatosan a kisbabánkat nézegettük.
- istenem de szeretlek titeket. - ölelt át hátulról.
- mi is téged - mosolyogtam.
- már alig várom, hogy hazavihessük.
- én is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése